Együtt leszünk család.

Ezt a 11 dolgot biztosan megtanultuk az elmúlt egy évben

Talán kissé közhelyessé vált a jó dolgok keresése az elmúlt év eseményeihez képest – sok minden van, amire a legtöbben nem szeretnénk visszagondolni. De ezeknek a váratlanul pozitív fejleményeknek a megtalálása szintén megküzdési mechanizmus, különösen a hosszú hónapok bezártsága után.

Ám soha nem fogom elfelejteni azokat a bizonyos pandémiás emlékeket, amiket az elmúlt egy évben éltünk meg úgy, hogy némelyiket a kényszerű összezártság eredményezett, mégis talán ezek a legkedvesebbek családunk történetében. Amennyire nehéz volt megélni pillanatokat, annyira összekovácsolt minket a járvány.

Cikkünkben összegyűjtöttük tehát azokat a területeket, ahol a járványhelyzet felnyitotta a szemünket:

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Elég jó” szülőnek lenni pont elég

Tavaly tavasszal a pandémia elején szülőként minden területen igyekeztünk a maximumot kihozni magunkból. Gyakran önjelölt kihívások elé állítottuk magunkat. Otthoni tudományos kísérleteket végeztünk a gyerekekkel, miközben konferenciahívásokban vettünk részt, és időigényes óvodai feladatokat hajtottunk végre, amelyeket észszerűen az ötéves gyerekek nem tudtak teljesíteni a napi ütemtervben kijelölt idő alatt. A digitális iskolában a tanár e-mailben küldte haza a leckét. Reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát, vacsorát készítettünk. Addig csináltuk ezt újra és újra, amíg végül kimosott rongynak éreztük magunkat. És akkor a szülők az egész világon rájöttek, hogy nem tudnak ilyen kemény módon szülők lenni az egész járvány idején. Az intenzív gyermeknevelést a minimális szülői szintre csökkentettük, és mindannyian kollektív megkönnyebbülésre leltünk. 2021 márciusában, amikor újra bezártak az iskolák, a szülők tudták már, hogy alacsonyabbnak kell lenniük az elvárásaiknak, és hogy csak napról napra teljesítsék azokat.

- Hirdetés -

Végül elkezdtük értékelni pedagógusaink elkötelezettségét

- Hirdetés -

Látni, ahogy igyekeztek már az első digitális oktatás idején is megkönnyíteni a gyerekek helyzetét, egy olyan szituációban, ami nekik is teljesen új volt. Kitalálták, hogyan tudnak órát tartani úgy, hogy az mindenki számára a lehetőséghez képest legjobb legyen. Végtelen türelemmel nyugtázták, hogy a kisiskolások nagy része még nem képes megfelelő módon kezelni a digitális eszközöket. És nem utolsósorban megtapasztaltuk szülőként azt is, hogy mivel jár megtanítani a gyerekeinknek akármilyen tananyagot is. Úgyhogy ha eddig nem is, most remélem mindannyian fellélegezhetünk, hogy nem nekünk kell otthon oktatni a gyerekeinket.

A lezárás jót tett a környezetnek

2020 áprilisára a világ nagy részét otthon töltötték az emberek. A gyártás, az utazás, az ingázás és a fogyasztás kényszerű leállása a természetben nagy változást mutatott. A szmogról hírhedt helyeken – Kínában, Los Angelesben, New Yorkban – hirtelen tiszta volt a levegő. A közösségi médiában rengeteg szikrázó, akvamarin kép készült a velencei Grand Canalról, ami megdöbbentő változás a szokásos zsúfoltsághoz képest. A kutatók gyorsan igazolták, hogy a változások mérhető hatást gyakorolnak-e az éghajlatváltozás markereire, vagy sem. A Nature Climate Change folyóirat beszámolója szerint tavaly áprilisban a globális üvegházhatású gázok és egyéb légszennyezők 30 százalékkal csökkentek. Ez a csökkenés sajnos a korlátozások enyhítésével már nem volt meg, de bizonyíték arra, hogy az átfogó változás nagy fordulatot jelenthet környezetünk egészségében, ha megváltoztatjuk a viselkedésünket.

A családok gyakrabban étkeztek együtt – és egészségesebben tették ezt

A legtöbbünknek nincs szüksége kutatási tanulmányra annak megerősítésére, hogy a járvány időszak alatt valamivel többet ettünk (és talán ittunk). Elkezdtünk kenyeret és különböző pékárukat sütni otthon, többet és egészségesebb ételeket főztünk, több időnk volt közösen összeülni az étkezések idején, és gyermekeink általánosságban is többet kezdtek segíteni a konyhában.

Ráadásul a szakemberek szerint az étkezés készítésében részt vevő gyermekek pozitívabban viszonyulnak az ételekhez, és általában jobban érdeklik az újdonságok kipróbálása. A közös étkezés növeli az írástudást azáltal, hogy elősegíti a kisgyermekek szókincsének bővítését és a mesemondó képességek fejlesztését, ami növeli a megértést és az olvasást is.

Megtanítottuk gyermekeinket a jó cselekedetek értékére

Annak kitalálása, hogy miként lehetünk hasznosak közösségeinkben, miközben betartjuk a társadalmi távolságtartás határait is, nehéz volt 2020-ban és 2021-ben. Néhányan piros szíveket tettek az ablakokra, hogy megköszönjék az elsősegélynyújtóknak és az alapvető dolgozóknak; mások ételt vittek a kórházi dolgozóknak, sokan pedig megtették a magukét azzal, hogy egyszerűen otthon maradtak.

Megint mások vigyáztak a gyerekük osztálytársaira, vagy olyan barátok gyerekeire, akiknek akár egyedülálló szülőként, akár a munkájuk miatt nehézséget okozott a gyerekeikre vigyázni.

A természet alapvető szükségessé vált

Tavaly tavasszal telítődtek a túraútvonalak az országban, megteltek a parkok, mindenki biciklizni, és kirándulni indult.

Soha ennyi embert nem láttunk a természetben, mint a lezárások alatt. Olyanok is neki indultak, akik korábban nem túráztak. És nagyon is jól tették, ugyanis a természetben töltött idő csökkenti a stresszt, a szorongást és más betegségek tüneteit is. Már napi 20-30 perc szabadban eltöltött idő is jobb hangulatot eredményez, továbbá a szorongás csökkenését, a szív egészségének fokozódását, a fájdalom kezelését és még sok mást.

Átgondoltuk, hogyan és hol tanulnak a gyerekeink a legjobban

Nemcsak túrázni, szánkózni, korcsolyázni és játszótérre vittük (végtelenszer) gyermekeinket, hanem az iskolai nap folyamán is több időt töltöttünk a szabadban – az időjárástól függetlenül. A friss levegő beillesztése nagyon szükséges szünet volt azoknak a gyerekeknek, akik egész nap virtuális iskolában tanultak az eszközökön, ráadásul a kinti tanulás biztonságosabb is, mint a rosszul szellőző beltéri tantermekben. Ám ahogy visszatértünk a jelenléti oktatáshoz, sok iskola átgondolta, hogyan tudnának a szabadban órákat tartani, így ahol erre van lehetőség és az időjárás is engedi néhány tanórát a szabadban tartanak meg,

A szülők most már megértik a szabadban töltött idő jelentőségét a D-vitamin, a mentális egészség, a megfelelő alvási szokások és az egészséges életmód szempontjából.

Az elbocsátások valójában javították a gyerekeinkkel való kapcsolatot

Kétségtelen, hogy ha valakit elbocsátanak a munkahelyéről az borzasztó. Félelmetes, destabilizáló kilátás – amelyet sokan átéltünk, amikor a bezárások történtek vagy összezsugorodtak a munkahelyek és a bérek eltűntek. Néhány szülő számára azonban váratlan bónusz volt a munkából való elbocsátás.

A Chicagói Egyetem kutatói 572 kisgyermekes, alacsony jövedelmű szülővel végzett felmérés keretében megállapították, hogy a szülők 75 százaléka “sokkal több” járvány okozta időt töltött gyermekgondozással. Azok a szülők, akik elvesztették az állásukat, de nem a jövedelmüket (az állami támogatások vagy az alapból otthon dolgozó házastársuktól származó megnövekedett jövedelem miatt), nagyobb valószínűséggel folytattak pozitív interakciót gyermekeikkel (több idejük volt olvasásra, összebújásra, játékra vagy „szórakozásra”), mint a világjárvány előtti időkben. Azok a szülők, akik több időt töltöttek a gyermekek otthoni ellátásával, arról is beszámoltak, hogy növekedett a gyerekekkel töltött idejük.

A lezárások ideje alatt csökkent a koraszülések száma

2020 tavasza óta, amikor a világ nagy része különböző zárási állapotokban volt, a szülő nőknél szokatlan tendenciát kezdtek észrevenni: kevesebb koraszülés történt. Tavaly ősszel dán kutatók alátámasztották az orvosok ezen észrevételeit. Megvizsgálták a tavaszi zárlat idején történt születéseket az egy évtizedes adatokhoz mérve, és ez hivatalosan bebizonyította (legalábbis Dánia esetében), hogy 15-23 százalékkal csökkent a koraszülöttek száma, amikor bezártak az iskolák, az üzleti életet és az utazás. Hogy pontosan miért történt ez, még nem világos.

Elkezdtünk odafigyelni a mentális egészségünkre

A stressz, a szorongás és a depresszió a pandémiában csendesen növekedtek, hiszen egy korábban soha át nem élt helyzetben találtuk magunkat elszakítva a családunktól, a barátainktól, hónapokra elszigetelődve és korlátozások közé szorítva. Ez még a legerősebbeket is megviselte és a járvány ideje alatt egyre többen ismerték fel, hogy szükségük van mentálhigiénés támogatásra.

Fontos megérteni, hogy nem szégyen pszichológushoz járni, hiszen ha eltörik a karunk akkor is felkeresünk egy orvost, akkor miért ne tennék ezt, amikor a lelkünk szorul ápolásra?

A családi közös videójátékok valójában javíthatják a közérzetet

Az Oxfordi Egyetem kutatói tavaly novemberben publikáltak egy előzetes tanulmányt, amely kimutatta, hogy a videójátékok játszása valóban javíthatja mentális egészségünket és jólétünket. A tanulmány két játék – Animal Crossing: New Horizons and Plants vs. Zombies: Battle for Neighborville – több mint 3200 játékosát vizsgálta meg, és kiderült, hogy minél többen játszanak, annál boldogabbnak érzik magukat. A kutatók nem tudják pontosan megmondani, hogy mennyi játékra lehet szükség a mentális egészség javításához, de figyelmeztettek arra, hogy a videójátékok idejének korlátozása korlátozhatja a játék által nyújtott előnyöket is (ne feledd ezt, amikor bűnösnek érzed magad ennyi képernyőidő miatt).

via

freepik.com

 

- Hirdetés -