Együtt leszünk család.

Hogyan lendüljünk át pozitívan életünk nehézségein?

Nem vagyunk egyformák – ez kétségtelen. Minden ember más és más. Valaki szereti a vaníliás karikát, mások a pilóta keksz hívei. Így van ez a problémákra adott válaszainkkal is.

A nehézségeinkkel, amelyen nap – nap után át kell lendülnünk. Valaki könnyen veszi az akadályokat és nem aggodalmaskodik, mások látszólag a „bolhából is elefántot csinálnak”. De valóban így lenne?

Nos kétségtelen, hogy nem. Annak a számára, aki a problémával szembenéz épp – lehet, hogy egészen nagynak tűnik – már-már szinte rémisztő, vagy akár áthághatatlan akadályként is megjelenhet.

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Mit tehetünk ilyenkor?

Először is bármekkorának látszik a gond – érzelmeink játékszerei lettünk e pillanatban.

- Hirdetés -

Első lépés

- Hirdetés -

Az első lépés, ami sokat segíthet – a szemrevételezés. Vagyis – akár egy külső segítséggel – higgadtan végiggondoljuk, hogy éppen mi történik velünk és miben vagyunk benne.

A gondolkodás másfelé tereli érzelmeinket is. Vagyis a higgadt fej, tényleg higgadt fejet eredményez. Gondoljuk át egy egytől tízig terjedő skálán, mekkora bajt érzékelünk. Egyes, hogy a kutya megette a szendvicsünket, tízes a totális világösszeomlás. Szóval hová tesszük most a problémát?

Ha ez sikerült, máris kicsit nyugodtabbak tudunk maradni.

Második lépés

Másodjára újabb segítség lehet, ha – akár külső segítséggel – átgondoljuk, hogy lehet-e bármit tenni, vagy a körülmények nem befolyásolható oldalával szembesültünk.

Ha tehetünk bármit, hogy javuljon a helyzet – tegyük meg! Ha nincs lehetőségünk a cselekvésre próbáljuk meg elengedni a problémát és ne bosszankodjunk – hiszen amúgy sem tehetünk semmit. A következő lépésen törjük a fejünket inkább.

Harmadik lépés

Ha már eléggé átgondoltuk, mi is a probléma, kezdjünk el játszadozni a gondolattal, hogyan lehetne rosszabb? Mondjuk ki hangosan az első példánál maradva: „sokkal rosszabb lenne, ha a kutya nem csak megette volna a szendvicset, hanem a vajas felét szétkente volna a padlón…” – mire a harmadikhoz érünk, garantáltan nevetni fogunk.

A bölcsességhez, a belátáshoz nem csak az események megértésére, feldolgozására, hanem humorral való kezelésére is szükségünk lesz.

Lezárás

A problémát mindig tanulsággal zárjuk le. Ismerjük fel azokat a tényeket, amik másképp lehettek volna és azt, hogy legközelebb hogyan lesznek majd másképp. Ismerjük fel a lehetőségeket is! Mit nyertünk a probléma megoldása során? Mik azok amiket megtanultunk ebből a szituációból? Hogyan fejlődtünk általa? Milyen leckéket értettünk meg?

Akár le is írhatjuk ezeket egy papírra…

Lehet, hogy néhányszor még belelépünk ugyanabba a gödörbe, de mind könnyebben fogunk kikecmeregni belőle.

Hogyan vihet végig minket egy coach a folyamatokon?

Biztos észrevettük már, hogy néha jó megbeszélni valakivel a minket foglalkoztató, megrémítő, vagy kellemetlen eseményeket. Ez lehet akár egy barátunk is, vagy akár egy családtag. A barátok, családtagok esetében azonban gyakori, hogy elfogultak lehetnek egyik vagy másik irányban, nem látják reálisan a problémánkat, és ezáltal nem segítik elő a tanulásunkat, az önismeretet és a fejlődésünket.

Sokszor egy külsős, például egy coach jobban segíthet ezen folyamatok feltárásában. Átbeszélhetővé válik, hogy van-e lehetőség bármit is tenni. A jó coach nem megmondja, hogy mit tegyünk, hanem kérdez. A kérdések hatására feltárulhatnak a valódi történések, és azok súlya és jelentősége is áthangsúlyozódhat.

Egy coach objektíven látja a probléma halmazt, vagy a megoldandó és eldöntendő kérdéseket, átbeszélhetővé válik a problémád, együtt gondolkodik veled. Nagyon fontos, hogy egy coach meghallgat, de nem ad tanácsot és nem ítélkezik: segít abban, hogy megtaláld a saját megoldásod.

 

Ha szeretnél segítséget kérni, Szederkényi Tibor tud Neked segíteni: https://gyogyaszkereso.hu/gyogyasz/szederkenyi-tibor/

 

freepik.com

- Hirdetés -