Együtt leszünk család.

Levél egy ADHD-s kamaszhoz

Szia Dávid!

Évek óta fejlesztésekre, vizsgálatokra hurcolnak a szüleid, mindenhol kapsz egy pecsétes papírt arról, hogy van valami, amiben te „más” vagy, mint a többiek. Cipeled ezt a „másságot”, de arra jöttem rá, valójában egyetlen szakember sem ült még le veled, hogy elmagyarázza, mit jelent az a 4 betű, amit minden papírodra rábiggyesztenek:

ADHD.

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Azért írom e levelet, hogy megpróbáljam neked elmagyarázni, mit rejtenek e betűk.

Az ADHD egy angol kifejezés rövidítése, annyit tesz: attention deficit hyperactivity disorder. Magyarra ezt figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarként fordították.

- Hirdetés -

Ha egyetlen mondatban akarom összefoglalni a lényeget, ez annyit tesz, hogy az átlagnál több erőfeszítést igényel részedről, hogy valamire odafigyelj, miközben baromi nagy igényed van arra, hogy sokat mozogj, és bizonyos helyzetekben hajlamos vagy arra, hogy előbb cselekedj, és csak utána gondolkodj.

- Hirdetés -

Intelligencia és ADHD

Az ADHD-nak az égvilágon semmi köze nincs ahhoz, hogy valaki mennyire okos. Igaz ugyan, hogy az ADHD oka az agyműködésben keresendő, de míg az okosság az agy legfelsőbb szintjein lakik, addig az ADHD az alsóbb szinteken dolgozik. A két szint nem összehangolt működése okozza a galibát. Számtalan zsenit ismerünk, aki gyerekkorában ADHD-val küzdött, ők úgy nyilatkoznak, hogy ez az állapotuk hozzásegítette őket ahhoz, hogy nagy emberek legyenek. Bill Gates, Steve Jobs, talán még maga Einstein is figyelemhiányos hiperaktív gyerek volt, színészek közül pedig Jim Carey-t, Jack Nicholson-t szokták emlegetni. Politikai karriert futott be a gyermekként ADHD-s J.F. Kennedy.

Azok a felnőttek, akiket gyermekként ADHD-sként diagnosztizáltak, úgy gondolják, állapotuk segítette őket abban, hogy:

  • nagyfokú empátiára legyenek képesek

  • nagyfokú segítő szándék vezérelje őket

  • ötletgazdagság, kreativitás, jó problémamegoldó képesség jellemezze őket

  • elutasítsák az önzést, egocentrizmust,

  • lemondjanak egy csomó előnyről, haszonról mások javára,

  • fejlett igazságérzettel rendelkezzenek, képtelenek legyenek elviselni az igazságtalanságot,

  • méltánytalanság esetén kiálljanak egy másik emberért,

  • őszinték, nyíltak legyenek,

  • nagy legyen a küzdőképességük, soha ne adják fel*.

Visszatérve rád, minden teszted azt mutatja, hogy te egy okos, intelligens fiú vagy, ezt támasztja alá minden tapasztalatom veled 12 éves ismeretségünk során. Annyi pozitív tulajdonságod van (a fentebb leírtak közül mindegyik), hogy ha nem adod fel, és te is kialakítod a nagy küzdőképességet magadban, akkor bármit elérhetsz az életben!

Mi is az az ADHD?

Sajnos sok felnőttnek fogalma sincs arról, mi is az az ADHD, még a szülők, tanárok is hajlamosak úgy vélekedni róla, hogy a gyerek neveletlen, rossz, a szülők elrontottak valamit. Amikor a te szüleid először fordultak pszichológushoz 3-4 éves korodban, a szakember arra sem volt hajlandó, hogy megnézzen téged, már a szülői beszámoló alapján eldöntötte, hogy anyukádék elrontották a nevelésedet, és hónapokon keresztül nevelési tanácsokat adott nekik. Sajnos apád is hajlamos azt gondolni, hogy egyszerűen nem neveltek meg, szigorral és büntetéssel majd minden megoldódik.

Ezeknek a felnőtteknek nagy szeretettel ajánlom, hogy egyszer vegyék kezükbe a DSM-5-öt, vagyis azt a vastag könyvet, ami mindenféle érzelmi, mentális és viselkedésbeli zavar leírását tartalmazza. Ebben többek között az ADHD tünetei is szerepelnek. Az ADHD-nak 3 fő összetevője van:

  1. Figyelemhiány: amikor valaki nem képes minden apró részletre odafigyelni, vagy épp egy apró részlet köti le minden figyelmét. Valaki elkezdi ugyan a feladatot, de a világon mindent érdekesebbnek talál annál. Elvonja figyelmét a madárcsicsergéstől kezdve a zokni varrásán át a tegnapi játék emlékéig minden. A figyelemhiányos gyerek gyakran elfelejti, hova tette a dolgait, vagy azt, hogy 10 perccel korábban mire kérték meg.

  2. Hiperaktivitás: a gyerek folyton izeg-mozog, nehezére esik egy helyben nyugton ülnie. Folyton mozogna: szaladgál, mindenre felmászik, és be nem áll a szája.

  3. Impulzivitás: Az impulzív ember előbb cselekszik, aztán gondolkodik. Az iskolában pl. kimondja a kérdésre a választ, mielőtt felszólították volna, nehezére esik kivárni a sorát, félbeszakít másokat.

Ha kíváncsi vagy a részletekre, erre a linkre kattintva a 4-6. oldalon tételesen elolvashatod a tüneteket:

https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2018/11/Mikl%C3%B3si-M_Gyermekkori-hiperaktivit%C3%A1s-%C3%A9s-magatart%C3%A1szavarok-t%C3%BCnettana-%C3%A9s-diagnosztikai-2018.pdf

Miért vagy te ADHD-s?

Ma már minden szakember egyetért abban, hogy az ADHD nagymértékben genetikailag meghatározott, vagyis jó eséllyel valakitől örökölted. Születése óta ismerem anyádat, legjobb barátnők vagyunk, s bár a mi időnkben nem szaladgáltak a szülők orvoshoz, biztos vagyok benne, hogy megkapta volna ő is az ADHD diagnózisát. Amíg tízévesen én a nagyi kezét fogva sétáltam a Budai Várban, anyád eltűnt, 5 perc kétségbeesett keresgélés után találtunk rá az egyik várfal tetején egy tátongó szakadék fölött. Baromira nem értettem, miért nem képes végigülni egy nyamvadt ebédet, miért olyan nehéz neki egy nap az iskolában, miért veszíti el mindenét és miért felejti el azt, amit 5 perccel korábban megígért.

Utólag tudom, hogy nagyon nehéz lehetett gyerekként azzal szembesülnie, hogy ő a rossz, ő a buta, de láthatod, milyen nagyszerű ember lett belőle! Egy férj, két diploma, három gyerek, szakmai sikerek, és mindeközben valóban végtelenül empatikus és önzetlen!

A genetikai tényezőkön kívül befolyásolhatták a zavar kialakulását olyan dolgok is, mint például a terhesség vagy a szülés. Anyukád két napig vajúdott, mire megszánták, és császármetszéssel világra segítettek téged. Elképzelhető, hogy ez idő alatt például a szervezeted már egy icipicit kevesebb oxigént kapott a kelleténél.

Miben más az ADHD-s agyműködés?

Kezdjük az egyik jellegzetes tünetcsoporttal, az impulzivitással. Tudod, amikor előbb megteszel valamit, amire vágysz, mint hogy végiggondolnád, megéri-e.

Az agyban idegsejtek dolgoznak, az idegsejtek egymással ún. neurotrazmittereken keresztül kommunikálnak. Ezek kémiai anyagok, de úgy képzeld el őket, mint apró pici postásokat, akik folyamatosan üzenetekkel a kezükben szaladgálnak. Sokan vannak, és nagyon gyorsak, összehangoltan működnek.

A te agyadban van 1-1 olyan terület, ahol a postások a kelleténél túlbuzgóbbak, más területen pedig kifejezetten lusták. A posta vezérigazgatója hiába próbálja megrendszabályozni őket, külső segítség nélkül nagyon nehéz dolga van.

A gyakorlatban ez történik:

Meglátsz egy izgalmasan veszélyes várfalat, nagyon szeretnél rá felmászni, ugyanakkor tudod, hogy akár le is zuhanhatsz, ráadásul anyukád is sík ideg lesz. Az egyik postás elindul az izmaid felé azzal az üzenettel, hogy „Mássz fel, tök jó lesz!”, a másik postás pedig elindul azzal az üzenettel, hogy „Ne mássz fel, anyád sík ideg lesz!”. A „Mássz fel!” postások azonban sokkal gyorsabbak, mint a „Ne mássz fel!” postások, és te már rég a várfalon ugrálsz, mire rájössz, hogy ezzel valóban kiborítottad a szüleidet.

Mondok még egy példát: az én két hisztérika lányom valamin összevesznek, kiabálnak, idegesítően viselkednek. A legjobb lenne jól elverni őket (hidd el, én is sokszor ezt érzem). Tudod jól, hogy semmi nem oldódik meg, ha megütöd őket, mégis, mire ezt végiggondolod, már megtörtént a baj. És kit szidnak le? Naná, hogy téged!

Mostanra amúgy tök ügyesen megtanultál úrrá lenni az impulzusaidon (a késztetésen, hogy pl. fellökd őket), nem bántod a másikat, de felrobbansz a dühtől, inkább kiszaladsz a kertbe, hogy a trambulinon vezesd le a feszültséget. Ez nagyon ügyes dolog, de igazán akkor fogod jól érezni magad a bőrödben, amikor már fel sem bosszant a dolog, csak legyintesz rá egyet: „Ezek hülyék, én mentem trambulinozni.”.

Próbálok egy szemléletes hasonlatot hozni a másik tünetcsoportra, a figyelemzavarra.

Minden másodpercben millió inger ér minket a külvilágból és a saját testünkből: süt a nap, mozognak a falevelek, dudál egy autó, szorít a cipő, korog a gyomrod, és mindeközben beszél egy tanár. Ezek az információk mind-mind beáramlanak az érzékszerveinken keresztül (szem, fül, orr, nyelv, bőr), de átlagos működés esetén egy szűrőberendezésen mennek keresztül, mielőtt elérnék a tudatot. A szűrőn csak az megy keresztül, ami neked az adott pillanatba fontos, ebben a helyzetben az, hogy mit mond vagy mutat a tanár. Amikor matek órán ülsz, az osztálytársaid észre sem veszik, hogy zizegnek a falevelek vagy elrepült egy kismadár az ablak előtt, neked viszont ezek nagyon könnyen elvonják a figyelmedet. Ha nagyon koncentrálsz, képes vagy te is csak a tanárra figyelni, de ez annyira kimerítő, hogy már az első óra után hulla fáradt vagy. Fáradtan pedig mindenki nehezebben tud koncentrálni.

Úgy képzeld el, hogy a szűrőberendezés működését egy őr felügyeli. A te őröd bizony fáradékony, munka közben sokszor el-elszundikál, ilyenkor az is átmehet a szűrőn, ami az adott pillanatban egyáltalán nem fontos. Az, hogy mit magyaráz a tanár, csak egy lesz a sok-sok információ közül. Ha észbe kapsz, vagy rád szólnak, a szűrő őre felriad, és elkezd rendesen dolgozni, kiszűri a felesleges ingereket, és képes leszel a tanárra figyelni. A tananyag feléről viszont már sajnos lemaradtál, és hiába figyelsz, nem érted, mit magyaráz a tanárod. Mivel nem érted, nem is érdekel, hamar elfáradsz abban, hogy próbálod felvenni a fonalat, és az őr ismét elalszik.

Időnként tehát tök jól figyelsz, máskor egyáltalán nem. Ahhoz, hogy ébren tartsd ezt a kis szűrő-őrt, baromira kell koncentrálnod, míg másoknak ez teljesen automatikusan működik, anélkül, hogy koncentrálniuk kellene. A nagy koncentrációban viszont annyira elfáradsz, hogy néhány tanóra után már azt is megbánod, hogy valaha betetted a lábadat az iskolába.

Sajnos a felnőttek sokszor tudatlanok, és azt mondják: Dávid nem is figyelemzavaros, hiszen nagyon is jól tud ő koncentrálni, ha akar, csak éppen nem akar.

Pedig nem arról van szó, hogy nem akarsz! Arról van szó, hogy rövidebb ideig tudsz figyelni, mint mások, és sokkal jobban kimerülsz, több időre van szükséged, hogy kipihend magad. Ha legközelebb valaki azzal a szöveggel jön, hogy tudsz te figyelni, ha akarsz, mondd meg neki, hogy fusson le 5 kilométert, majd még 5-öt és még 5-öt. Legyen szíves a harmadik körben is ugyanolyan jó tempót futni, mint az elsőben. Tud ő futni, ha akar. És akkor tegye ezt meg holnap is, meg azután is, meg ezentúl minden nap! Ha valaki nem lelkes sportember, utálni fogja az egészet.

Teljesen természetes, hogy már az első tanévben belefáradtál abba, hogy – bár megfeszíted minden idegszáladat – mégis ki-kimaradnak információk a tananyagból, és hiába kapcsolódsz be újból és újból, elveszíted a fonalat. Ezért van az, hogy nagyon sok ADHD-s gyerek küzd tanulási nehézséggel is.

Sajnos az ADHD-s gyerekek az iskolában hamar elveszítik a motivációt arra, hogy jól teljesítsenek. Figyelmi nehézségeik miatt hiába adnak bele apait-anyait, hiába fáradnak el teljesen a nap végére, hamar megtanulják, hogy az elvárt siker elmarad.

Olyan ez, mint amikor egy barátnőm nagy nehezen felmászott a kötél közepéig tesi órán, de a tanár azt mondta, ez még kevés a ketteshez. A lány soha többé nem próbált meg felmászni: minek küzdjön, úgyis egyest kap?!

Valahogy így veszítetted el te is a kedvedet, hogy tanuljál.

A hiperaktivitásra igen egyszerű a magyarázat: Amikor szellemileg lefáradsz és feszült vagy, fizikailag még mindig sok benned az energia, de a fáradságtól már képtelen vagy megparancsolni a testednek, hogy üljön nyugodtan. Ezért olyan izgágák az ADHD-s gyerekek. A felnőttek persze erre is azt mondják: „nem lehet fáradt, állandóan izeg-mozog”, holott a nyugtalanság éppen a fáradság egyik jele.

Gyógyítható-e az ADHD?

Nem hiszem, hogy szerencsés lenne a gyógyulás szót használni, ez nem egy olyan betegség, mint az influenza, amiből ki kell gyógyulni. Sok olyan tünet van, amit a gyerekek idősebb korukra kinőnek, de van, ami fennmarad felnőtt korra is. Anyukádnál ilyen a szétszórtság, feledékenység, csetlés-botlás, illetve a helyesírási nehézségek. A baj nem az, ha felnőttként szórakozott professzor leszel, hanem az, ha rosszul érzed magad éveken keresztül, elmegy a kedved attól, hogy tanulj, változz, fejlődj. Ahhoz, hogy egy ADHD-s gyerek boldog legyen, és ki tudja hozni magából a maximumot, támogató környezetre van szüksége.

Környezet átalakítása:

Képzeld el, hogy egy teljesen csendes szobában ülsz, nincsenek képek a falon, nincs semmi az ablaknál, a tábla előtt pedig magyaráz a tanár. Mivel szinte semmi sincs a környezetedben, ami elvonhatná a figyelmedet, sokkal jobban fogsz figyelni arra, amit a tanár mond. Ha ráadásul izgalmas, figyelemfelkeltő eszközökkel, lelkes hangvétellel magyaráz, még akkor is elfeledkezel a madárcsicsergésről és a tegnap esti filmről, ha maga a téma amúgy nem annyira érdekes. Képzeld el, hogy ez a tanár még arra is odafigyel, hogy te éppen mennyire vagy fáradt. Ha azt látja, hogy a szűrő-őr az agyadban elálmosodik, egy rövid szünetet engedélyez, ahol futhatsz két iskolakört. A szűrő-őr felélénkül, és te újabb 15-20 percig képes leszel csak és kizárólag a tanárra figyelni.

Vannak ám ilyen iskolák Magyarországon, és véleményem szerint neked egy ilyen sulit kellene találni: kevés gyerek van az osztályban, így az osztálytársak nem tudják annyira elvonni egymás figyelmét. Az osztályteremben törekednek arra, hogy kevés zavaró inger legyen, a tanár pedig izgalmasan magyaráz és odafigyel, hogy a tanulói mikor kezdenek elfáradni.

Az ADHD-s gyermek fejlesztése:

A támogató környezet mellett fontos, hogy maga a gyerek is fejlődjék, különböző módszerek léteznek, amelyek segítik a gyereket, hogy jobban tudjon figyelni, vagy képes legyen kivárni a sorát. Kisebb korban vannak erre speciális tornák, ilyenre te is jártál, de úgy tűnik, ez kevés volt ahhoz, hogy az idegrendszered kellőképpen beérjen az iskolára.

Vannak úgynevezett viselkedésterápiák, ahol a büntetés teljes mellőzésével, és minden apró lépés jutalmazásával a gyereket nagyon-nagyon motiválttá teszik arra, hogy „jól viselkedjen” (ne üsse meg az idegesítő unokatesókat, ne szóljon bele a tanórába felszólítás nélkül, ne álljon fel az óra közepén stb.). Apró sikereken keresztül a gyerek viselkedése megérik arra, hogy végigülje a 45 perces tanórát, és ne kapjon sikítófrászt, amikor az óra már baromi unalmas. Abban az esetben lehet ez a módszer sikeres, ha nagyon következetesen mind a szülők, mind a tanárok alkalmazzák.

Végezetül pedig létezik gyógyszer az ADHD kezelésére. Ezek a gyógyszerek segítik az agyi postásokat abban, hogy akkor és oda vigyék az üzenetet, ahova kell, és segítik a szűrő-őrt, hogy ébren tudjon maradni sok-sok órán keresztül.

*(forrás: http://fogyatekossagtudomany.elte.hu/wp-content/uploads/2019/09/04_FT_2019_1_Tanulmanyok_Szucs.pdf)

freepik.com

Szólj hozzá