Mennyi az ideális gyerekszám?
Honnan tudhatjuk, hogy „mennyi az ideális gyerekszám”? Nyilvánvalón mindenkinek más, de vajon hol vannak azok a határok, ami fölött már úgy érezhetjük, ez a gyerek mennyiség túl sok már?
Egyszer hallottam egy mondást, miszerint a három gyerekkel akkor lesz könnyebb, amikor megérkezik a negyedik. Mert onnantól kezdve olyan sokan vannak már, hogy tényleg nem számít, hogy eggyel több, vagy kevesebb.
Nos ezt az állítást nem tudom megerősíteni. Nekünk három gyerekünk van.
Jó ötletnek tűnt, hogy hármat vállaljunk, hiszen ez még nem olyan NAGY család. Igaz, nem is egy kis család. Nem is átlagos méretű. Csak egy kicsit nagyobb, csak egy kicsivel több energiát igénylő, mint az átlag kétgyerekes háztartásokban.
Mint ahogy, nem lehet valaki „kicsit terhes”, úgy nem lehet olyan egy család, amely „egy kicsit nagy”. Valójában a háromgyerekes háztartás az a cirkusz, amely soha nem hagyja el a várost. És ne gondoljátok, azt hogy gyenge vagyok, felmérések is alátámasztják ezt.
Egy, az Egyesült Államokban 7000 anya körében végzett felmérés szerint a háromgyerekes anyák a legstresszesebbek. Nemcsak a két gyereket nevelő vagy egyedülálló anyukáknál nehezebb a dolguk; valójában magasabb stresszszintről számoltak be, mint a négy, öt vagy több gyerekes anyukák.
Kapcsolódó cikkek
Természetesen meg tudom érteni, miért könnyebb egy vagy két gyereket vállalni. Olyan ez, mint az átkelés a zebrán.
Ha van egy gyermeked, megvárod, amíg a lámpa zöldre vált, majd a kezéért nyúlsz és átmentek az úttesten. Ha van két gyereked, akkor jobb, ha megfogod a kezüket, mielőtt a lámpa vált, hátha valamelyikük (általában a kisebbik) úgy dönt, hogy nekiindul.
Amikor már három van, hirtelen választanod kell: Ki tud átkelni anélkül, hogy fognám a kezét? Ki tudja egyedül átvészelni ezt a pillanatot, mert most túl elfoglalt vagyok a testvéreivel ahhoz, hogy segítsek neki? Bűntudat társul a döntéshez. És szorongás. Valószínűleg csalódás is, hiszen akkor is meg akarja fogni a kezedet, ha már elég idős ahhoz, hogy egyedül boldoguljon, és ezért nyafog, vagy ami még rosszabb, harcot kezd valamelyik testvérével. És így ismét káosz van, és zakatoló szívvel határozod el, hogy ezt legközelebb jobban kezeled majd.
Ha hozzáadjuk egy kétgyerekes család költségvetéséhez a költésük egyharmadát felárként, akkor megkapjuk, hogy a három gyerekes háztartásban a stressz beépül a mindennapokba.
„Nagyon lehetséges, hogy ha bevállaltuk volna, és lett volna még egy gyerekünk, akkor én sokkal inkább zen lennék, és a gyerekeimet is jobban kezelném.”
Ez az a kérdés, ami igazából kikészít – miért könnyebb több gyerekkel boldogulni? Ennek kiderítése érdekében megkérdeztem három négy gyerekes édesanyát, és ezeket válaszolták:
„Mire megérkezik a negyedik, már nem izgulsz minden apróságon. Ha a 3 éves fagylaltot vagy nyalókát kér vacsora előtt, csak hogy megőrizd a békét, hagyod, hogy elfogyassza. Tudod, hogy nem ez fogja tönkretenni az életét! ” – Piri
„Négy gyerek mellett engem teljesen felemészt a szervezés … Úgy gondolom, a négy gyerek megtanított arra, hogy jobban tudatában kell lennem annak, mi az ami fontos az életben. Az apró dolgokra koncentrálok, mert ezek valójában a nagy dolgok.” – Helén
„Néggyel könnyebb, mert a gyerekek párosan vannak. Különösen, ha mindkettőből kettő van. Három gyerek esetén egy mindig kimarad. Amikor három volt, a legkisebb gyereket még babaként kezeltük. Négy gyereknél már nem engedhetjük meg magunknak a babázást, és ő nagyobb valószínűséggel megpróbálja tartani a lépést a többiekkel.” – Anna
Nagyon lehetséges, hogy ha bevállaltuk volna, és lett volna még egy gyerekünk, akkor én sokkal inkább zen lennék, és a gyerekeimet is jobban kezelném. Abban a csapdában vagyok, hogy megpróbálom a figyelmemet és az erőforrásaimat a gyerekeimre fordítani, olyan módon, mint amit a kétgyerekes háztartásból származó barátaik kapnak; hárommal talán még mindig lehetséges. Csak kevesebb marad (kevesebb idő, kevesebb energia, kevesebb pénz) nekem és a férjemnek.
Mindezek ellenére újra bevállalnám a hármat. Ugyanis három gyerek lehet, hogy stresszesebb, mint kettő, de szerintem szórakoztatóbb, izgalmasabb, és ha minden jól megy, akkor örömtelibb is.
