Mit jelent egyáltalán az, hogy karantén gyerekek? Mi az karantén generáció? Milyen korosztályt érint ez, és milyen hatással van rájuk a járvány?
Nos, a még nem született elegendő kutatás arra vonatkozóan, hogy milyen szinten érinti a gyerekeket a pandémia, de az már világosan látszik, hogy hatással van rájuk életkortól függetlenül.
A fiatalok, akikbe most a középiskolásokat és egyetemistákat értjük veszteség érzéssel élték meg az elmúlt 2 évet. Számukra a legfontosabb időszak maradt ki, az önmaguk felfedezése, a társaikkal való találkozás, a szórakozás, a függetlenedés és mindannyian beszorultak az online térbe.
Salát Janka gyermekpszichológus egy korábbi cikkében kifejtette, hogyan is kellene működnie a fiatalok számára az életnek: „A jól működő kamasz a szárnyait bontogatja, önmagát próbálja definiálni a szüleivel szemben, különböző kortárscsoportokhoz csatlakozik, örök barátság és örök szerelem fűzi legalább 10 emberhez, akikben aztán nagyokat lehet csalódni, és lehet őket teljes szívvel gyűlölni. A tekintélyszemély már nem a szülő, hanem a tanár, ő az, aki a társadalmi értékek, normák, elvárások, megtestesítője. A kortárscsoportok alakulásának színtere az iskola. Az elmúlt időszakban ez a szocializációs közeg azonban teljesen kiesett.”
„A bizonytalanság egy erős feszültséget keltő tényező, ami ráadásul már hosszú ideje fennáll.” (Matavovszky Dominika)*
Az Unicef kutatása szerint például a szülők fele arról számolt be, hogy a gyermekeiknek romlott a mentális egészsége a járvány alatt. Alvásproblémákról, befele fordulásról és motiválatlanságról számoltak be a legtöbben, míg a kisebbek körében elkalandozó figyelmet, túlzott mozgékonyságot és engedetlenséget figyeltek meg leginkább.
A szocializáció hiánya mindenképpen együtt jár a traumával.
A jelenlegi járványhelyzet fokozott érzelmi reakciókat válthat ki, melyek felléphetnek a karantén alatt és után is. Korábbi kutatásokból az derült ki, hogy a karantén után poszttraumás stressz fordulhat elő, mely jellemző tünetei között lehet az erős szorongás, levertség, korábbitól eltérő magatartás, pánikrohamok, tehetetlenségérzés, alvászavar vagy ingerlékenység.**
Egy óvónő szerint a maszkviselés nagyban befolyásolja a gyerekek arcfelismerését és a szocializáció kialakulását. Nem fogják tudni mikor hazudnak majd nekik, nem tudnak majd arcról, szájról olvasni, nem ismerik majd fel a mimikai jeleket.
Mit tehetünk szülőként gyermekeinkért?
A legfontosabb, hogy ismerjük fel gyermekünkön az árulkodó jeleket, hogy valami nincs rendben.
Csecsemők, kisgyermekek esetében erre figyeljünk:
Visszafelé haladást mutathatnak a készségek és a fejlődési mérföldkövek terén.
Növekvő problémáik lehetnek a következőkkel:
-
nyűgösség és ingerlékenység, megdöbbenés és sírás, nehezebben lehet megvigasztalni.
-
elalvás és éjszakai felébredés nehézségei.
-
etetési problémák, mint például hányinger és hányás, székrekedés vagy laza széklet, vagy új gyomorfájdalmak.
-
szorongás, amikor el kell válniuk a családjuktól, ragaszkodás, nem akarnak szocializálódni, és félnek a szabadba menni.
-
ütés, frusztráció, harapás és gyakoribb vagy intenzívebb dührohamok.
-
ágybavizelés, miután már szobatiszták.
-
agresszív viselkedés.
Idősebb gyerekek és serdülők:
Szorongás jeleit mutathatják, olyan tünetekkel, mint:
-
hangulatváltozások, amelyek nem szokványosak gyermekünk számára, például folyamatos ingerlékenység, reménytelenség vagy düh érzése, valamint gyakori konfliktusok a barátokkal és a családdal.
-
viselkedésbeli változások, például a személyes kapcsolatokból való visszalépés. Például, ha a tinédzser abbahagyja a megszokott időtöltését, az SMS-ezést vagy a videocsevegést barátaival, ez aggodalomra adhat okot.
-
a korábban élvezett tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése. A zeneszerető gyermeked hirtelen abbahagyta például a gitározást? „Leendő szakácsod” elvesztette minden érdeklődését a főzés és a sütés iránt?
-
nehéz elaludnia, vagy állandóan aludni kezd.
-
az étvágy, a súly vagy az étkezési szokások változásai, például soha nem éhes vagy állandóan eszik.
-
memória-, gondolkodási vagy koncentrációs problémák.
-
csökken az iskolai munka iránti érdeklődés és csökken a tanulmányi erőfeszítés.
-
megjelenési változások, például az alapvető személyes higiénia hiánya.
-
a kockázatos vagy meggondolatlan viselkedések növekedése, mint például a kábítószer- vagy az alkoholfogyasztás.
-
a halállal vagy az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, vagy az arról való beszéd.***
Egy szó, mint száz: minden korosztálynál kimaradnak bizonyos alapvető dolgok, amelyeket meg kellene élniük a normális fejlődésükhöz. Jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy ennek hosszútávon milyen hatásai lesznek, de hogy lesznek az nem kérdés.
*https://eduline.hu/kozoktatas/20201024_iskolapszichologus_valaszol
**https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/mentalis-egeszseg-a-jarvany-alatt
***https://www.healthychildren.org/English/health-issues/conditions/COVID-19/Pages/Signs-your-Teen-May-Need-More-Support.aspx