Miért hagyja abba a sírást a babád, amikor felállsz vele?
Egy lenyűgöző tanulmány megmagyarázza, miért.
Amikor a baba sír, szinte ösztönösnek tűnik, hogy felállj, hogy ringasd, hintáztasd és megnyugtasd. Ennek az az oka, hogy a nyugodt babákkal szembeni felállás ösztönös – a megnyugodott csecsemők évszázados pozitív visszajelzései vezérlik – állapították meg a kutatók.
„A 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők, akiket egy sétáló anya hordott, azonnal abbahagyták az akaratlagos mozgást és a sírást, és gyorsabban lelassult a pulzusszámuk, mint egy ülő anya kezében” – mondják a Current Biology folyóiratban megjelent 2013-as tanulmány szerzői.
Még feltűnőbb: ez az összehangolt cselekvéssor – az anya állása és a baba megnyugtatása – más emlősfajoknál is megfigyelhető. A szerzők egerekkel végzett farmakológiai és genetikai beavatkozásokat alkalmazva azt mondják: „Megdöbbentően hasonló reakciókat azonosítottunk az egérkölykökben, amelyet a mozdulatlanság, valamint a csökkent ultrahangos vokalizáció és pulzusszám határoz meg.”
Ez még inkább bizonyítéka annak, hogy bármennyire is ijesztő az anyaság, szívünk és testünk már nagyon sokat tud arról, mit kell tennünk. Attól kezdve, ahogyan beszélünk a csecsemőkkel, a „hatodik érzékünkig”, amikor érezzük, hogy valami nincs rendben, ezek a dolgok, amelyeket gondolkodás nélkül teszünk, mélyen bensőnkből fakadnak.
A csecsemőkkel való felállás esetében a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy „az anyai hordozásra adott csecsemő nyugtató reakciója a központi, motoros és szívszabályozás összehangolt összessége, és az emlős anya-csecsemő interakcióinak konzervált összetevője”.
Akkor miért hagyják abba a sírást a babák, amikor felállunk? Mivel a hordozás fiziológiai reakciókat vált ki, amelyek megnyugtatják és ellazítják a babát. Az anya hordozása „központi, motoros és szívszabályozást” idéz elő, amelyek nyugtató reakciója erősebb, mint a ringató vagy más mozgás. A mi babáink úgy alakultak, hogy szeretnék ha hordoznák őket (ami azért jó, mert a mamának néha olyan dolgokat kell csinálnia, amiket nem lehet a hintaszékből).
Más szóval, ez egy remek példa arra, hogy tökéletesen szinkronban dolgozunk a babáinkkal. Tehát egy olyan napon, amikor minden nagyon-nagyon nehéznek tűnik, ez segíthet emlékezni arra, hogy tudod, mit csinálsz. Még akkor is, vagy különösen akkor, ha nem állsz meg gondolkodni ezen.