Slow Christmas

Miután az elmúlt két évben nagyjából úgy éreztem magam az ünnepekre, mint egy kifacsart citrom, elhatároztam, hogy ez idén már nem mehet ugyanígy. Tavaly is, és az azt megelőző évben is szerettem volna lassítani, de akárhogy próbálkoztam valahogy mégis bedarált a karácsonyi gyorsvonat.

Úgyhogy idén ismét elhatároztam, hogy mindenképpen lelassulunk családilag, és nem hagyjuk magunkat olyan szituációkba belesodorni, ami nem esik jól. Értem ez alatt azt, hogy nem fogunk csak azért elmenni valahova, mert ezt várják el tőlünk. Nem fogok behódolni a vásárlási trendeknek sem, különösen, mert tavaly kicsit túllőttünk a célon, ezért most 3 ajándéknál húztam meg a határt, és ezt szigorúan be is tartjuk. Hiszen nem az a cél, hogy minél több új játékunk legyen, sokkal inkább az, hogy kevesebb, de minőségibb legyen.

Az ideális karácsony

Bizonyára mindannyiunkban él egy kép a saját magunk ideális karácsonyáról, ami családonként nyilván eltérő lehet. Nekem is van egy ideál karácsonyom, amiben a rohanás semmiféleképpen sem szerepel. Szeretném megtartani a karácsonyi varázst, szépen rákészülni és nem beesni Szenteste a karácsonyfa alá a fáradtságtól.

Tisztában vagyok vele, hogy vannak sokszor ki nem mondott elvárások is, amiknek szeretnénk anyaként megfelelni, de néha tudni kell elengedni ezeket, hogy visszább tudjunk venni a tempóból és jobban ráhangolódjunk az ünnepekre. Senki nem fog megszólni minket, ha csak egy fajta sütemény kerül az asztalra, vagy ha éppenséggel nem jutott idő megpucolni az összes ablakot.

Tudom, hogy időnként saját magunkat is egy olyan feladatlista elé állítjuk, amit gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni. De miért is kéne teljesíteni egy olyan listát, amin feladatok és elintézendő dolgok tömkelege szerepel? Sokkal inkább az lenne a cél, hogy élmény legyen már a készülődés is, és ne csak nyűgként tekintsünk rá.

 

Évek óta meg van bennem erre az igény, de mint a bevezetőben is említettem az utóbbi években valahogy nem sikerült. Éppen ezért szeretnék erre különösképpen odafigyelni most már a jövőben, hogy amikor a gyerekeim majd visszaemlékeznek a gyerekkoruk karácsonyaira, akkor egy olyan kép éljen bennük, ami tele van várakozással, varázslattal, finom illatokkal és mesékkel.

Ábránd lenne csupán ez a vágy, vagy meg is valósítható? Nemrégiben amikor a Hygge – A dán életérzés* című könyvet olvastam, feltűnt, hogy egy teljes fejezetet szentelnek a karácsonynak, ami véleményük szerint az év egyik leghyggeligebb időszaka.

De mit is jelent ez? Hogyan ünneplik a dánok a karácsonyt, mitől olyan meghitt náluk az ünnep?

Bár vannak csak a dánokra jellemző karácsonyi tradíciók, de a dán karácsony alapvetően nem sokban különbözik a többi európai ország karácsonyától.

Mégis a dánok az évnek ebben az időszakában emlegetik  a legtöbbször a hygge-t. A hagyományok rendkívül fontosak számukra, továbbá, hogy a gyertyákkal, a dekorációkkal, finom falatokkal és a családi-, baráti összejövetelekkel megteremtsék azt a bensőséges hangulatot ami az egész karácsonyt meghatározza.

Valami hasonlót szeretnék én is elérni itthon, egy saját hyggeligg karácsonyi időszakot, amihez elengedhetetlennek érzem a tudatosságot és a pontos előre tervezést. Ami azt jelenti számomra, hogy már december elején feldíszítem a lakást karácsonyi dekorációkkal, elintézem időben az ajándékok beszerzését (amivel egyébként már most nagyon jól állok, mert a nagyrésze már meg is van), nem engedem bedarálni magam az utolsó hetek/napok rohanásába, hanem igyekszem megteremteni az a nyugodt légkört, amire már évek óta vágyok.

Hiszen éppen az a lényeg, hogy a szeretteinkkel töltsük el az ünnepeket a lehető legjobban azáltal, hogy legnyugodtabb körülményeket teremtjük meg a saját magunk által felállított szabályok szerint.

Kiemelt kép forrása: freepik.com

*Meik Wiking: Hygge – A dán életérzés, amely boldoggá tesz (11.fejezet Karácsony), Kossuth Kiadó 2017