Együtt leszünk család.

Szabadságot sokan, nyaralást jóval kevesebben terveznek idén

A koronavírus-járvány az élet minden területét átalakította: sok egyéb mellett a  szabadság és nyaralás is teljesen más lesz idén, mint eddig bármikor. A magyar munkavállalók 82 százaléka fog még idén szabadságra menni, nyaralást viszont csak 40 százalékuk tervez. De a nyaralást tervezők többsége is a korábbiaktól eltérő módon pihen majd – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felmérésének adataiból.

Kötelező szabadság

A Profession.hu legújabb reprezentatív felmérésében arra kereste a választ, hogyan alakította át a
koronavírus-járvány és a tavaszi kijárási korlátozás a magyar munkavállalók szabadsággal és
nyaralással kapcsolatos lehetőségeit és terveit.
Tízből hét dolgozót nem köteleztek a munkahelyén arra, hogy szabadságot vegyen ki a koronavírus
járvány alatt. Az alkalmazottak 13 százalékát viszont megkérték, hogy részarányosan vegye ki a
szabadnapjait, hogy ne torlódjanak fel a szabadságok az év második felében. A válaszadók kilenc
százalékát fizetett, öt százalékát pedig fizetés nélküli szabadságra küldték ebben az időszakban.
Akiknek valamilyen módon, de kötelező volt szabadságra mennie, azoknak átlagosan 17 szabadnapot
kellett kivennie, de ez a cégvezetők esetében akár 60 nap is lehetett. Érdekes, hogy a budapesti
munkavállalók esetében ez a szám jóval magasabb: átlagosan 25 kötelező szabadnapot kellett
kivenniük ebben az időszakban.

Szabadság igen, nyaralás nem

Az állásportál felmérésének eredménye szerint a magyar munkavállalók többsége, mintegy 82
százaléka, szeretne még idén szabadságra menni, de nyaralást már csak 40 százalékuk tervez. A
nyaralást tervezők aránya a cégvezetők esetében kiugróan magas – 86 százalék – míg a felső vezetők
esetében már csak 42 százalék, az alkalmazottak esetében pedig 44 százalék.
Az iskolai végzettség emelkedésével arányosan nő a nyaralást tervezők aránya: az alapfokú
végzettségűek 34 százaléka, a középfokú végzettségűek 40 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek
50 százaléka tervez idén üdülni. Területi megoszlás szerint a budapestiek az átlagosnál kicsit
magasabb arányban szeretnének nyaralni idén: minden második emberre igaz ez az állítás.

Ez a nyár más lesz, mint a többi

A nyaralást tervezők többsége azonban a korábbiaktól eltérő módon pihen majd: a válaszadók 34
százaléka nem változtat szokásain, mindenki más viszont igen. A válaszadók 28 százaléka rövidebb
időre megy, mint szokott, 36 százaléka inkább belföldre utazik, 15 százalékuk kivételesen inkább
autós utat választ, 17 százalékuk pedig több, rövid utat tervez egy nagy nyaralás helyett.
De nem a járványtól való félelem tartja vissza leginkább a munkavállalókat: aki nem tervez nyaralást
(a válaszadók 60 százaléka) az anyagi forrás hiányát jelölte meg indokként leggyakrabban (67
százalék), és csak 18 százalékuk jelezte, hogy tart a koronavírus-járványtól.

Akik még nem döntötték el, hogy mennek-e nyaralni idén, azok többsége is az anyagiak hiányától (64
százalék) és nem a járványhelyzettől (39 százalék) tart. Aki nem vesz ki szabadságot (a válaszadók 18
százaléka), annak is első sorban anyagi oka van: 37 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy pihenjen. 28 százalékuk azért nem vesz ki szabadságot, mert nincs, aki helyettesítse, 14 százalékuknak pedig egyszerűen nem maradt szabadsága.

Két hét pihenés lenne az ideális

„A járvány okozta gazdagsági válság több elemében is hatással van a munkavállalók nyári
szabadságának eltöltésére. Míg korábbi felméréseinkben sokszor azt láttuk, hogy a munkavállalók
egy része nem tudja kivenni a szabadságait a nyáron (sokszor a helyettesítés hiánya miatt), idén
fordult a helyzet, és a munkáltató kötelezett rá sok dolgozót, hogy kivegyék szabadnapjaikat. Bár a
korábbi években is a munkavállalók egy része otthonában töltötte el a szabadságát, idén jóval többen
tesznek így, és azok kerültek kisebbségbe, akik nyaralást terveznek. A feltöltődés, pihenés
szempontjából egyébként az egybefüggő, legalább kéthetes pihenés lenne az ideális, mielőtt az
ember újra munkába áll. Ennek ellenére a korábbi években a felméréseink azt mutatták, hogy a
magyar munkavállalókra a szakaszos, inkább többször pár napos szabadság kivétele volt a jellemző.
Mivel idén átlagosan 17 napot kellett az év első felében kivennie a munkavállalók egy részének, így a
kialakult helyzet ebben is jelentős változást hozott a szabadságolások terén” – összegzi a helyzetet
Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.

***
A felmérésről
A felmérés nagy mintán, 1000 fő válasza alapján készült, kérdőíves adatfelvételi módszerrel. A minta
reprezentatív és lefedi az online, felnőtt (18-69 év közötti) lakosságot.

freepik.com