Újabb sétálós könyvvel jelentkezik a Hosszúlépés népszerű párosa
A tavalyi nagy sikerű Hosszúlépés Budapesten című első kötetük után a hosszúlépés.járunk? párosa újabb sétakönyvvel jelentkezik, ami már a belvárosi területeken kívül merészkedik és izgalmas, soha nem hallott sztorikkal kápráztatja el az olvasókat.
Míg az első rész több építészeti, várostörténeti elemet tartalmaz, a sétáikkal népszerűvé vált szerzőpáros legújabb kötete több különleges Budapesten élt emberi sorsot mutat be. Mert egy várost nem csak a benne lévő épületek alkotják és azok téglái, egy város igazi építőkövei az ott élő emberek.
A városszeretetétől híres szerzőpáros legújabb könyvével is bizonyítja, hogy rajongásuk igazi tárgya otthonuk, Budapest. Minden egyes nap a megismerés vágya hajtja őket: szeretnének minél több dolgot megtudni és megmutatni szenvedélyük tárgyáról. Ezért hát újra könyvtárakba és levéltárakba vetették magukat, és hónapokon át tartó kitartó munkával még több titkot kutattak ki Budapestről, és legfőképp az itt élő legendás emberekről. A könyv tehát olvasható város- és épülettörténeti kalauzként is, de olvasható különleges, szinte regénybe illő budapesti emberek életkönyveként. S hogy kik ők pontosan? A lenyűgöző épületek és a benne élt, lenyűgöző emberek megismerése induljon a kötet fellapozásával. Aztán folytatódjon egy sétával a könyvből megismert helyszínen.
A Hosszúlépés-könyv második része ezúttal a körúton túlra merészkedik, és négy új városrészt jár be képzeletben: északról az óramutató járása szerint indulva Újpestet, Józsefvárost, a Hegyvidéket és Dél-Pestet, Ferencvárost, Pesterzsébetet és Csepelt.
A Hosszúlépés a kötúron túl című kötetből kiderül, szerette-e Újpestet Babits, amikor az ottani gimnáziumban tanított, illetve, hogy milyen körülmények között fordította az Isteni színjátékot? Mit is jelent pontosan, hogy a legendás színésznek, Papír Sándornak szerzett epilepsziája volt? És ez utóbbi figura hogyan valósította meg grandiózus álmát, amikor nagyobb színházat épített Újpestre, mint amilyen a Vígszínház volt, és heti öt premierrel várta a nézőket? Miként kezdte karrierjét a híres írónő, Szepes Mária Papír Magduska néven a színpadon háromévesen? Hogyan zajlott le Újpesten az első európai bankrablás? Kiderül, milyen erős szaga volt Újpestnek, amire még Kertész Imre is emlékezett. Mi köze volt a Nobel-díjas fizikus Wigner Jenőnek, aki később Budapestről származó tudóstársaival együtt megalkotta az első atombombát, a bőrgyártáshoz? Ki volt az a félszemű kalózhoz hasonlatos figura, aki remek halászcsárdát vezetett a Népszigeten, melyben még József Attila is megfordult? Hogyan tarolták le az éj leple alatt ugyanott a fákat, hogy az UTE első futballpályája elkészülhessen? Mi volt a legelső szigeten szervezett fesztivál, ami merőben eltért a későbbi Sziget Fesztiváltól, és még Ottlik Géza is megemlékezik róla a Budában? Miként vált az első magyar ultracsoport vezetőjévé az olimpiai bajnok Halassy Olivér? Miként dolgozott Jókai Mór, csak a regények vázlatait írta le barna noteszeiben, vagy a szövegekben szereplő épületeket is lerajzolta? Miért hitték azt az emberek, ha költözködtek valahová Laborfalvi Rózával, hogy egy utazó állatkertet látnak? Kik voltak azok a tudományos színműírók? Tényleg Heltai Jenő találta fel a mozi elnevezést? Hogyan néztek is ki pontosan azok a csöngetős mozik, amikben nem sokkal a film vége előtt csengetéssel jelezték a közönségnek, hogy nemsokára vége lesz a filmnek? Miféle dzsungelszerű nyomortanya létezett Csepel Királyerdőnek nevezett részén, ahová este nem volt tanácsos kimerészkedni, és ahová eredetileg elegáns nyaralótelepet terveztek stranddal, csónakházzal a Horthy-korszakban? Miért jelentett presztízst csepeli munkásnak lenni, akkora vagányságnak, hogy a táncmulatságban minden lány a csepeli fiúkkal akart táncolni, és micsoda kulturális, sporttevékenységbeli és politikai szervezettség fogta össze ezeket a férfiakat? Miféle csodálatos szecessziós csodát rejt a csepeli munkásotthon belseje, amit a különleges életutat bejárt Maróti Géza tervezett? Miként köti össze ez az épület Csepelt a mexikóvárosi operaházzal? Milyen több munkásgyermeket érintő balesetnek kellett történnie ahhoz, hogy a Weiss Manfréd Művek végre negyvenágyas kórházat kaphasson, a munkások pedig megfelelő orvosi ellátást?, Mit gondolt Kassák Lajos a közterületi reklámokról, vajon szépnek látta őket? Mi volt az úsztatásnak nevezett borzalmas kegyetlenség, és vajon szembeszálltak-e a nyilasok a közelgő oroszokkal, vagy fontosabb dolguk is akadt a harcoknál? Miként tudta Bajor Gizi csodába illő módon kimenekíteni keresztfiát a Városmajor utcai nyilasházból, ahonnan élve szinte nem lehetett kikerülni? Tényleg dobtak le angolszász pilóták olyan babákat, melyekben robbanóanyag volt, és gyerekeket akartak ölni ezzel? És az erre figyelmeztető korabeli plakáton valóban Páger Antal kislánya szerepelt?
Senki sem jár úgy Budapesten, mint Koniorczyk Borbála és Merker Dávid.
Az izgalmas vagy épp megrendítő történetek, érdekességek csak úgy sorjáznak a kötetben. Az olvasóban pedig közben egyre jobban ott motoszkál a kérdés: „Ismerem én vajon ezt a várost, aminek utcaköveit egy élet óta koptatom, vagy csak vakon sétálgattam eddig Budapesten?” Koniorczyk Borbála és Merker Dávid új könyve segít felnyitni mindannyiunk szemét, és azt is bebizonyítja, milyen erősen lélegzik a történelem a város falaiban. A csodás kivitelű album arra is rádöbbent minket, hogy nem létezik nagyobb csoda a valóságnál.
Senki sem jár úgy Budapesten, mint Koniorczyk Borbála és Merker Dávid. A tematikus városi séták műfajteremtőiként töviről-hegyire ismerik a várost. Mára védjegyükké vált, sodró stílusukban és lefegyverző tudás birtokában vezetnek minket végig Budapest újabb négy, ismertnek hitt városrészén. Második könyvük is magával ragadó, izgalmas történetfolyam. Soraik nyomán beszélni kezdenek a mára szoborrá merevedett hírességek és az elfeledett kisemberek. Az üres terek megtelnek rég nem hallott zsibongással, színesre vált a fekete-fehér mozgókép. Kényelmesen ülnek? Akkor indulhat a séta!
Koniorczyk Borbála urbanista és Merker Dávid szociológus a hosszúlépés.járunk? társalapítói. A közel egy évtizede, 2013-ban alapított városiséta-szervező csapat vezetőiként maguk is több száz sétát vezettek szerte Budapesten
A Hosszúlépést azért hoztuk létre, hogy megmutassuk Budapest ezernyi arcát, illatát, történetét és titkát, hogy közösséget formáljunk a főváros szerelmeseiből, és igazi élménnyel gazdagítsuk azokat, akik velünk tartanak egy sétára. Mindig találunk új dolgokat, miközben a régit újra felfedezzük: a séták és a kutatómunka során rendre rátalálunk új részletekre és összefüggésekre. Egyre közelebb kerülünk ahhoz, ami eddig körülvett minket, miközben akár turistaként is tudjuk élvezni a város szépségeit, rejtett kincseit.
Amikor ráérősen sétálunk, minden új és izgalmas: szeretünk kiszakadni a hétköznapi rohanásból, kiszállni az autóból, leszállni a buszról, feljönni a metróból és látni a házakat, az embereket, a formákat és az érzéseket. Szeretjük koptatni a járdát, elhagyni a járt utat a járatlanért, és tekintetünket a lábunk helyett a magasba emelni. Szeretjük az eklektikus városképet, és azt, ahogyan a megelevenedik a történelem: a séták során halljuk, miről mesélnek a házfalak, és megismerjük a város kevésbé ismert vagy épp elfeledett részeit. Szeretünk másokkal közösen lelkesedni ezért a városért. Budapest. Együtt jó.
A könyv rendelhető a kiadó oldalán: Hosszúlépés a körúton túl
Kép: 21. Század Kiadó
