Farsangi szokások a nagyvilágban
A farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjfélig, vagyis a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig (a húsvétot megelőző 40. napig) tart.
Ilyenkor hagyományosan bálokat, mulatságokat, vidám népünnepélyeket tartanak a világ számos pontján. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.
A farsang csúcspontja a karnevál, magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl. első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.).
A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
De nézzük, hogyan ünnepelnek a mai emberek, hogyan próbálják elűzni a telet a leghíresebb farsangi karneválokon:
Mohácsi busójárás
A busójárás (horvátul: pohod bušara) egy tavaszváró, téltemető népszokás a Mohácson és a környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodása és dramatikus néphagyománya. A sokácok poklade néven is nevezik, ami a karnevál szó horvát megfelelője. A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busócsoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere.
Riói karnevál
A Riói karnevál nagy múltra tekint vissza, de jelenlegi formájában 1928 óta rendezik meg. Minden idők leghíresebb karneválja, annak ellenére, hogy a karneválok őshazája Itália.
A riói karnevál portugál őse az Entrudo. Ennek résztvevői eredetileg szagos vízzel, vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást nagy vigadozás közepette. 1855-ben létrehozták a „fiatalok karneváli baráti társaságát”. Ők zeneszóval, színes kosztümökbe öltözött résztvevőkkel szervezett felvonulásokat a „cidade maravilhosát” csinálták meg. Lényegében ma is ezek a társaságok rendezik a karneválokat egész éven át.
A farsangi szezon alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik. Ekkor rendezik meg ugyanis a riói karnevált. A parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap, hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több mint másfél kilométeres Sambadronon.
A szambaversenyre benevezett táncosok a karnevál előtt több hónappal kezdik a felkészülést. A karneválra mintegy háromszázezer turista érkezik rendszeresen, akik a drága jegyeket is csak hatalmas „harcok” árán tudják megszerezni.
Velencei karnevál
A velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, a gondolák és lagúnák városában.
A velencei karnevál hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és hamvazószerda előtti napon, húshagyókedden ér véget.
Ezen a napon a város apraja-nagyja csónakra, bárkára, tutajokra száll és egész nap, illetve éjszaka ott tartózkodik. Mindenki a vízen ebédel és vacsorázik, állandó zeneszó kísérete mellett. A szórakozás minden formája előfordul, a tűzijátékot is beleértve. A hajnalt is a vízen kell megérni, mert a hagyomány szerint aki a „redentore hajnalán” az Adria vizével vetett magára keresztet, az egész évre mentesül a betegségektől.
„Az egészhez a tengeren úszó furcsa meseváros márványkövei és palotái adják a díszletet.”(Dante)
Franciaország – Nizzai virágkarnevál
A karneváli király először 1873. február 23-án érkezett a városba, ez volt a Nizzai karnevál születésnapja. A karneváli király érkezése egyben a nyitánya a tél végén tartott kéthetes ünnepségnek. Az első virágcsatát –Bataille de Fleurs– 1876-ban tartották az Angol sétányon. A virágcsata mára inkább virágparádévá alakult. A karnevál évente változó témát dolgoz fel és ezt mutatja be a 15-20 kocsiból és 150 óriás bábból álló menet. A díszítéshez használt számos virág közül a minoza, gerbera, liliom dominál. Az idei évben a főtémakör az állatok lesznek. Az utcákon 1000 táncos és művész ad műsort a világ minden tájáról. Az eseményt meglátogatók száma eléri az 1.2 milliót.
Forrás: 1
