Így éltük meg a 2020-as évet
Az idei év beleírta magát a történelembe. Ez lesz az az év, amikor az életünk gyökeresen megváltozott és kénytelenek voltunk olyan dolgokat is megtapasztalni és átélni, amiket ezidáig csak filmeken láttunk.
A történészek és tudósok szerint ezután kezdődik majd el a 21. század.
Minden korlátozás, lemondás, nehézség ellenére történtek azért jó dolgok is, sokan rendkívüli pozitívumként élték meg például a családdal töltött extra időt.
Éppen ezért megkértük olvasóinkat, hogy meséljék el, ők hogyan élték meg a 2020-as évet! Mik történtek velük, milyen jó és rossz dolgokat tapasztaltak.
„Sosem voltunk még annyit együtt a családdal egyszerre, mint a tavaszi karantén alatt, jó volt lelassulni. Ez a kulcsszó: hogy lelassult az élet. A gyerekek imádták, hogy korlátlan idejük volt csak úgy együtt lenni és játszani, sokat kirándultunk. Jó volt együtt lenni, de rossz volt mások nélkül lenni.
A társasági élet hiányát azonban nehezebben éltük meg. Az, hogy nem tudtunk találkozni a barátokkal, családdal, nem lehetett elmenni egy színházba, nyáron koncertekre. Nehézséget okozott a feszültség, az aggodalom, hogy ki lesz beteg, hogyan vészeli majd át, a folyamatos döntési helyzetek olyan kérdésekben, amihez nincs elég infónk, vagy kompetenciánk, vagy elég jogkörünk. Például, hogy valóban jó-e, ha ilyen terjedés mellett járnak intézménybe a gyerekek, hogy nem kerülhetjük el a betegséget, cserébe hónapokig el kell kerülnünk a nagyszülőket. – Orsolya
„A 2020-as év a számomra igazán emlékezetes. S a legtöbbünkkel ellentétben nem a pandémia miatt, hanem mert, bő egy éve anyuka lettem.
Így ez az év számomra az első métföldkövekről szólt, úgymint: az első lépés, az első ölelés, az első puszi és az első születésnap… Ezért a 2020-as év lett a kedvencem. De ezzel biztos sok anyuka van ugyanígy, hogy az „elsők” teljesen felértékelnek helyzeteket, időszakokat, amikre amúgy nem biztos, hogy kellemesen tekintenénk vissza.
Ha negatívumot kell mondjak 2020-ra, akkor nem kell sokat gondolkoznom sajnos, s egy szó is elég: eltávolodás. Ezt a jelenlegi helyzetre tekintve szerintem nem is kell túlmagyarázni. Valószínűleg nem vagyok egyedül ebben a cipőben. Hiányoznak a korlátok nélküli találkozások, ölelések, beszélgetések, kiruccanások… – az utazás megvonásról nem is beszélve!” – Gabriella
„2020-ban kiderült számomra, hogy egész jól bírom a bezártságot a családommal, ami rengeteg együtt eltöltött időt szült. Soha nem sétáltunk, bicikliztünk, társasjátékoztunk ennyit. És persze sírtunk is, mert nem találkozhattunk a nagyszülőkkel, nem ölelhettük meg őket. A korábbi személyes kapcsolatok áthelyeződtek más csatornákra: a nagymama okostelefont kapott, hogy láthassa az unokáit. A nagyszülőkért és az egymásért érzett felelősségünk felerősödött, megtanultuk, hogy az egészségünknél nincs fontosabb. Szomorú és aggodalommal teli volt ez az év. Világossá vált, hogy azok a dolgok, amiket eddig természetesnek vettünk, egyik napról a másikra semmivé válhatnak.” – Viktória
„Hogy mi is volt jó ebben az évben?
Számomra az első, hogy a kislányunk egészséges, szépen fejlődik, és egyre okosabb.
Sikeres forgalmi vizsgát tettem januárban, így végre meglett a jogsim.
A nyaralásra is jutott idő – ami, bár rövid volt – nagyon jól telt. És ebben az évben sikerült pár adósságunkat is rendeznünk, amivel nagy teher gördült le a vállunkról.
Év vége felé azonban kiderült, hogy nem vesznek vissza a munkahelyemre – így most álláskeresőben vagyok. Ez persze GYES mellett nem olyan egyszerű, de bizakodom.
Alapvetően igyekszem mindenben meglátni a pozitívumot; és hiszem, hogy minden okkal történik – még ha akkor nem is tudjuk, hogy mi az ok.” – Szilvia
„Én alapvetően próbálom pozitívan látni a dolgokat, így 2020-ra sem mondanám, hogy tragikus volt, csak egy kicsit más. A márciusban kezdődő karantén időszak szerencsésen jött ki, hirtelen szép idő lett, a bezártság ellenére rengeteg időt töltöttünk az udvaron, és ebben is a szerencsések közé tartozunk, van kertünk, amiben szinte minden játék megtalálható, ami egy játszótéren is. Az idő meg egyre csak jobb lett, így szinte reggeltől estig kint voltunk a gyerekekkel.
A munkánkat nem vesztettük el, a férjem már jó ideje itthonról dolgozott, a nehézség nyilván az lett, hogy két gyerek mellett picit más, de ezért is voltunk inkább az udvaron.
Ami nehézség volt, hogy -ugyan gyakorlottak vagyunk az összezártságban-, de pont ezért ez már így elég hosszú idő volt. Nyilván az alap feszültség is nagyobb volt, főleg mikor elkezdtünk kijárni újra egy-egy helyre, kellett idő, hogy hozzászokjunk az új helyzethez, de azt gondolom mostanra teljesen hozzászoktunk, és már nem okoz plusz stresszforrást a nagyobb odafigyelés és maszk viselése.
Ami talán a leginkább rosszul érintett, hogy az 5 éves lányunk nyárra már 3 hónapja nem járt óvodába, a korlátozások megszüntével mi azt gondoltuk, hogy a nyár a bepótolás, esetleg a felkészülés időszaka lesz, de ez nem így volt: az óvoda közölte nyári szünet lesz egész nyáron, csak ügyelet van, összevont csoportokkal, és mivel nálunk a kistesó még itthon van, így a lányunknak is itthon kell maradnia. Ezért úgy alakult, hogy az ősszel iskolába készülő nagylányunk fél évig nem járt óvodába.
Ezért aggódtunk az ősz és a tél miatt is. Mert még félév kihagyással megkérdőjelezném, hogy szabad-e iskolába engedni. Egyelőre jól állunk, 2 hetet hagytunk ki önkéntes karanténban egy közvetlen kontakt miatt. De nem kaptuk el, és a téli szünetig járt is oviba. Persze minden más elmarad, nem járnak a gyerekek úszni, nyilván ez hiányzik nekik is, mi nem járunk edzeni, ami segítene a feszültséglevezetésben és nyilván az egészségünk szempontjából sem lenne hátrányos.
És amire szintén nincs lehetőségünk az a gyerekmentes idő, tavasszal teljesen, köztes időben részben, most szintén majdnem teljesen. Ez talán a legnehezebb, türelmesnek lenni.
De persze más esetben soha nem töltöttünk volna ennyi időt négyesben, és nem sütöttünk volna itthon kenyeret. Megtanultuk picit jobban értékelni az alapvető dolgokat, és a programokat. De azért remélem 2021 már valami mást és egyszerűbbet tanít majd nekünk. – Andi és Gergő
„Úgy érzem felborult világ. Olyan új fogalmakkal ismerkedtünk meg, mint az idősáv, vagy 1.hullám. A kórházak zárva. Az autószerelő is zárva. Minden zárva. Maszkot kell hordani és gumikesztyűt. A kézfertőtlenítőről nem is beszélve. És itt van a lassulás. A home-school&home-office. Az online világ előtérbe kerülése. Aztán a 2.hullám. Félelem és létbizonytalanság. Megosztottság és Elszigetelődés. Ökölpacsi-könyökpuszi.” – Krisztián
„Ami az idei évben jó volt, hogy a karantén alatt a teljes család – az ovizárás, és home office miatt – sok időt tudott együtt tölteni, és élveztük is. Ez idő alatt részt vettem több jótékonysági gyűjtésben, ugyanis ezek is az online térbe tolódtak, sajnos sok jótékonysági rendezvény elmaradt. Negatívum az esetünkben, hogy az iskolalátogatások, személyes benyomások elmaradnak a sulikról, igazgatókról, a lányunk ugyanis iskolába készül. Nehezebb ezt így levezényelni.” – Éva
„2020. január elsején messenger üzenetben kapok egy játékot. Kipróbálom, egy szót dob ki a gép, ami jellemző lesz az évemre. Nekem a Silence… szó pörgött ki. Csend vagy hallgatás. Ellenkeztem, nem értettem, újat pörgettem. Mindent el tudtam képzelni csak ezt nem. Annyi tervem volt, munkában, otthon, mindenhol.
Majd nyáron jutott újra eszembe ez a szó. Akkor már sokkal jobban passzolt erre az évre, az én évemre. Döbbenet, félelem, értelmetlennek hitt döntések, és az elcsendesedés. Sok fogalom kavargott bennem, de a hallgatás eléggé átszőtte ezt az évet. Amire eddig mindig volt válaszom, kifogásom, nyafogásom, most hallgatással feleltem. Nem akartam megváltani a világot, rájöttem, ennek nem most van itt az ideje. Majd holnap, majd jövőre vagy azután.” – Titanilla
Mint a fentiekből is kiderül sok pozitívumot is hozott nekünk ez az év, mégis példátlan dolgokra tanított meg. Átírta a szótárunkat, a családi- és baráti kapcsolatainkat, és még számos olyan dolgot, amit eddig el sem tudtunk volna képzelni.
Most az új év kezdetén azt javaslom, álljunk meg egy pillanatra, tekintsünk vissza a mi saját 2020-as évünkre, és próbáljunk meg bizakodva tekinteni 2021-re. Megérdemli a feltétetlen bizalmat, reméljük mindannyiunk számára kedvezőbb lesz.
Boldog Új Évet!
