Kiderülnek a titkosszolgálatok kulisszatitkai
Kémek és titkos játszmák Magyarországon
Dezső András tegnap megjelenő, harmadik könyvében (Fedősztori) a hazai titkosszolgálatok és a Magyarországon is aktív külföldi titkosszolgálatok világába vezet be minket.
A szerzőt nem kell bemutatni senkinek, a volt indexes, jelenleg HVG-s oknyomozó újságíró neve egyet jelent a hitelességgel, kérlelhetetlen igazságkereséssel, és az izgalmas, szórakoztató, őszinte könyvekkel.
A nagy sikerű Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla méltán népszerű szerzője, akinek első kötetei több tízezres példányban keltek el, sikerét több dolognak köszönheti. A társadalom számára fontos, ám gyakran elhallgatott, vagy kevésbé ismert témáknak megy utána, dolgozza fel olyan formában, mely a nagyközönség számára könnyen értelmezhető. Művei egytől-egyig hiánypótlók, könyveivel egyben közéleti missziót is teljesít, hiszen az általa feltárt, gyakran szenzitív témák amúgy nem kerülnének szóba.
A magyar szervezett bűnözés megismertetése, majd a kokain történetének és mai helyzetének bemutatása után a szerző nem kevésbé izgalmas témát választott, mint a magyar és a Magyarországon is aktív külföldi titkosszolgálatok rejtett működései, álcázott mechanizmusai, kétes trükkjei, melyekről keveset tud a nyilvánosság.
A kötet nemcsak a jelenkor, de a múlt titkaiba is beavat. A rendszerváltás előtti időszak megismerése révén a jelen történéseit is megismerhetjük, a kettő ugyanis összefügg. Dezső András a kutakodása során olyan múltbeli kémügyeket is részletesen feldolgoz, amelyeknek egy-egy dossziéját máig nem oldották fel a titkosítás alól.
Egy olyan világot ismerhetünk meg, ahol a múlt és a jelen nem sokban különbözik egymástól, hiszen a módszerek ugyanazok. Hogyan dolgoznak a valóságos James Bondok, és hogyan próbálják lefülelni őket? Mi a különbség a kémfilmek és a valóság között? Hogyan dolgoznak észrevétlenül a politikai döntéshozók keze alá a titkosszolgálatok? Milyen láthatatlan játszmák alakítják egy ország sorsát?
Dezső András tehát harmadik könyvében is fáradhatatlan kíváncsisággal nevezi néven azt az ismeretlen valóságot, mely minden társadalom egészséges működéséhez elengedhetetlen. A szerző különleges, újságírói optikája ezúttal a titkosszolgák és szolgálatok világára közelít rá.
Interjú a szerzővel az új könyve kapcsán:
Az ügynöklista soha nem is létezett
Interjú Dezső Andrással
A szerzőt harmadik könyvéről faggattuk, amely a hazai titkosszolgálatok és a Magyarországon is aktív külföldi titkosszolgálatok világába vezet be minket.
– Tudnál definíciót adni, mit jelent Magyarországon a kém és az ügynök szó?
– Röviden azt nevezném kémnek, aki egy külföldi államban vagy külföldi érdekeltség ellen hírszerző tevékenységet folytat. Ügynöknek pedig azt, akit a hírszerző informátorként beszervez a munkára. A készülő könyvemben mindkettőre bőven lesz példa. De hadd tegyem hozzá: minden országnak vannak hírszerzői és kémelhárítói, és ez így van jól.
– Sok olyan személy van a modern Magyarország ügynökei és kémei között, aki az állampárti titkosszolgálatoknak is dolgozott?
– Egy magyar hírszerző megsértődik, ha kémnek nevezzük, pedig valóban, ha külföldön dolgozik, azaz kémkedik, akkor kém. Már kevesebben, de még mindig vannak olyan magyar hírszerzők, akik a nyolcvanas években kezdték a pályájukat. De inkább a kilencvenes és a kétezres évekre volt jellemző, hogy a hírszerzésnél és az elhárításnál is bőven dolgoztak olyanok, akik még a kommunista állampárt idején kezdték a munkát.
– Mekkora hatással volt/van ez az elmúlt harminc évre?
– Ahogy sok minden más, a titkosszolgálatok világa is túl van misztifikálva. Jó példa erre, hogy a rendszerváltás utáni években olyan ügynöklistán vitatkoztak a politikusok, ami soha nem is létezett. Az viszont tény, hogy a szolgálatok módszerei nem változtak. A könyvem arról szól, hogy milyen ez a világ, milyenek ezek a módszerek, milyen kudarcok, sikerek, emberi drámák kísérik ezt a tevékenységet.
– Miért ezt a témát választottad harmadikként?
– Talán éppen azért, mert ez is egyfajta sötét folt, kevés ismeretterjesztő könyv jelent meg erről a zárt világról. Másrészt a szervezett bűnözésen kívül újságíróként is ezzel a témával foglalkozom sokat.
– Mit gondolsz arról, hogy kollégáidat megfigyelték?
– Őszintén? Nem lepett meg. Ami elszomorít, hogy nincs kivizsgálva, mi történt.
– Szerepet kap ez a könyvben?
– Természetesen. Már csak azért is, mert miközben túlmisztifikáljuk a titkosszolgálatok világát, és olyan, nem létező fogalmakkal viaskodunk, mint az ügynöklista, átsiklunk azon, hogy a titkosszolgálatok fölött nincs demokratikus kontrollunk. Szerintem ez az, ami aggasztó.
Az új kötet tartalma röviden
Trükkös titkosszolgálati játszmák, árulások, titkok és bűnök, meglepő fordulatok Dezső András új könyvében. A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla című bestsellerek szerzője ismét egy zárt, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert világba merül el és ragadja magával az olvasót. Egy olyan világba, ahol legtöbbször semmi sem az, aminek látszik.
Megtörtént, ám hosszú időn át szigorúan titkos aktákban lapuló és eddig nem publikált magyar kémsztorik részletes rekonstruálásán túl a szerző felfedi mindazokat a módszereket, manipulációkat és játszmákat, amelyekkel a magyar és külföldi titkosszolgálatok dolgoznak egy folyamatosan változó világban, hol egymást segítve, hol egymás ellen – sokszor nemes, vagy nem túl nemes célok érdekében.
A Fedősztori nem csak azoknak az olvasóknak jelent újdonságot, akiknek a hírszerzők, kémek és ügynökök világa ismeretlen, hanem azoknak is, akik sokat tudnak erről a területről, akár úgy is, hogy egy-egy történeten keresztül magukra ismernek.
A szerzőről
Dezső András 1976-ban született, nős, két gyermeke van. Kétszer nyerte el a legjobb oknyomozó újságíróknak járó Göbölyös Soma-díjat, ezen kívül az Európai Sajtódíjra is jelölték, 2021 őszén pedig elnyerte a Joseph Pulitzer-emlékdíjat kimagasló tényfeltáró munkásságáért. Rendszeresen publikál az alvilágot, titkosszolgálatokat érintő témákban. Több tényfeltáró írását a nemzetközi sajtóban is szemlézték.
A könyv megvásárolható: Dezső András: Fedősztori
