Közeledik a bölcsödébe vagy az óvodába szoktatás ideje? Izgulsz, félsz, hogyan fogadja majd a gyermeked? Ne tedd! Sok múlik rajtad, ezért fontos a hozzáállásod!
Határozottan, következetesen és mosolygósan! Ezt a három kulcsszót jegyezd meg, így állj a változáshoz. Meglátod, minden jól fog alakulni!
Ezeket érdemes szem előtt tartani, hogy sikeres legyen a kezdet:
-
Tudd, hogy nincs rossz döntés!
Legyen egy határozott álláspontod, egy megingathatatlan döntés benned, hogy így lesz a legjobb mindenkinek: Te visszamész dolgozni, ő pedig közösségbe kerül. A bizonytalanság csak felesleges stresszhelyzetet teremt. Az örökös aggódás vagy a gyermek túlféltése sem segít.
„Bízz benne, hogy bárhogy is döntesz, az a helyes választás.“
TE döntesz! Bármilyen indokkal mész vissza dolgozni, akkor is, ha szükséghelyzet, ha a pénz miatt teszed, a te döntésed, hogy hogyan állsz ehhez a kérdéshez. Próbáld a legtöbbet kihozni a helyzetből. A gyermeked tényként kezeli, hogy dolgoznod kell, rajtad múlik, hogyan indulsz el reggel és hogyan érkezel haza. Tedd a dolgod a munkahelyen és tölts utána minőségi időt a gyermekeddel! (Ne a házimunkával foglalkozz rögtön hazaérkezésed után)
Lehet, hogy úgy érzed, neked egyszerűen szükséged van a váltásra, arra, hogy kiszakadj a pelenkacserék, etetések, mondókázások monotonitásából. Vágysz arra, hogy csinosan felöltözz, sminkelj és elindulj otthonról, hogy visszatérj a kollégáid közé és felnőttekkel beszélgess, felnőttnyelven, felnőtt témákról. Szeretnéd azt tenni, amit szintén szeretsz és szintén jól csinálsz, amiért elismernek és megfizetnek.
Ez is teljesen rendben van. A kicsi is könnyebben elfogadja majd, mert ha jól érzed magad a munkahelyeden és feltöltődve érkezel haza, az neki is sokkal jobb, mint egy szomorkás, bizonytalan anyukával otthon lenni.
„Kevés dolgot tudok pillanatok alatt megváltoztatni, de egyet bármikor: a hozzáállásomat!”
-
Figyelj a kommunikációdra és a következetességre!
Nem csak a szavak számítanak! Ha könnyes szemmel mondod, hogy minden szuper lesz, az nehezen hihető. Sokszor mondják, hogy a gyerekek kicsik, de nem hülyék. Értik a magyarázatot, amit adunk, és jól megérzik, hogy őszinték, határozottak vagyunk-e vagy sem. Ez a két dolog a legfontosabb. Biztosnak kell lenned magadban és a döntésedben, és ezt is kell kimutatnod.
„A gyerekkel mindenről lehet és kell is beszélni…” (Dr. Vekerdy Tamás)
Természetesen vannak előnyök és hátrányok. Ezerszer végiggondoltad mindet, de még mindig rengeteg kérdés zakatol a fejedben. Nem csoda, hiszen ez egy fontos korszak a gyermeked életében. A lényeg, hogy nem más, hanem Te, az anyuka a gyermeked apukájával eldöntöttétek a kérdést. Ki is kell állnotok a döntésetek mellett. Vagyis muszáj következetesnek lennetek! Ha elindultok reggel a bölcsibe vagy az oviba, akkor már sírás, toporzékolás esetén sem mondhatod, hogy rendben, ma nem megyünk, kicsim.
Hagyj magadnak és neki is időt. Nem lesz könnyű! Az óvoda egy teljesen új környezet, új emberekkel, várhatóan nem lesz tehát könnyebb annak sem, aki előtte bölcsibe is járt. Minden gyermek más! Ne hasonlítgasd a gyermeked másokhoz! Legyél türelmes.
-
Élvezd a vele töltött időt!
Az első 3 év meghatározó egy kisgyermek életében. Ez az első időszak lesz kihatással az egész életére, jellemére. Amint elkezdődik, hogy közösségbe jár a kicsi, kevesebb az otthon és a szüleivel töltött idő. Élvezd a vele töltött időt, bármennyi is az! Ne kötelezd a nyáron gyakorlásra, ne traktáld folyton óvodás dolgokkal. Engedd, hogy azt csinálja, amihez kedve van! Töltsétek jókedvűen, felhőtlenül a szeptember előtti napokat, aztán az őszi délutánokat és hétvégéket is!
Nézd a jó oldalát!
A bölcsi/ovi jó dolog. Új dolgokat tanul, szélesedik a látóköre. Nem baj, ha más nevelést is kap, vagy érzékeli, hogy vannak szabályok, amiket be kell tartani. Segíti a kicsi szociális fejlődését, hiszen gyerekek között van, sok olyan élmény, inger érheti, amik otthon nem és ezek később hasznára is lehetnek. Beszélgessetek sokat, mesélj, de ne csak könyvből, hanem saját sztorikat is. Figyelmesen hallgasd végig, ha kérdése van, válaszolj, de ne faggasd és ne erőltesd a témát.
Tartsd szem előtt, hogy a gyermekünk legtöbbet minden esetben Tőlünk, a szüleitől tanulja. Legyünk céltudatosak, előrelátók és megfontoltak. Hatalmas adag türelemmel szerelkezzünk fel és mutassunk példát.
Nem érdemes túlaggódni! Menni fog!