5 mentálhigiénés tanács kamaszoknak a társadalmi távolságtartás ideje alatt
Hónapok óta tartó elszigeteltség, szorongás, félelem és veszteség jellemzi a mindennapjainkat. Nem csoda, ha aggódunk a saját és gyermekeink mentális egészsége miatt.
Erre minden okunk meg van, sőt, a szakemberek szerint a tizenévesek még inkább veszélyeztetettek. Ők ugyanis azon csoportba tartoznak, akik hajlamosak a válságos időszak miatti stresszt erősebben lereagálni, és a jelenlegi COVID-19 járvány pontosan ilyen hatással lehet rájuk.
„A középiskolában tanulók hiányolják a barátaikat, alkalmazkodniuk kell a tanulás új módjához” – hívta fel rá a figyelmet egy szakember. „Nincs olyan társadalmi interakciójuk, amely alapvető szükséglete a tizenéveseknek. Tehát a szomorúság és az alkalmazkodás, illetve a depresszió iránti aggodalom nagyon is valós.”
De honnan ismerhetjük fel a jeleket akár magunkon, akár tinédzser gyermekünkön? Hiszen sokszor magunk sem jövünk rá a depresszió jeleire, akkor egy tininél, aki gyakran egyébként is ingadozó hangulatban van, honnan tudhatjuk? Nyilvánvalóan nem fog odajönni hozzánk azzal, hogy: »Anya, depressziós vagyok!«
„Ezek a szavak általában nem hangzanak el a szájukból. Ezért inkább az ingerültségre figyeljünk. Sokkal inkább ingerlékenységet mutatnak, mint szomorúságot. És az is aggodalomra adhat okot, ha drasztikus elmozdulást tapasztalunk gyermekünk viselkedésében.” – magyarázza a szakember.
A mentálhigiénés szakemberek sem állítják fel könnyedén a diagnózisukat.
A súlyos depressziós rendellenesség tipikus diagnosztikai kritériuma az, hogy legalább két hete tart és több tünet is kíséri. Kezdetben csak úgynevezett alkalmazkodási rendellenességet tapasztalunk. Aztán az emberek összezavarodnak, és ennek következtében mindenki normalitás érzése megszakad. – magyarázza a pszichológus.
Ezért most olyan mentális egészségügyi tippeket adunk szülőknek és tizenéveseknek egyaránt, amivel odafigyelhettek, hogy ezek egyensúlyban maradjanak:
Túl sokat alszik a gyermeked? Netán túl keveset? A szakemberek szerint az alvászavarok a leggyakoribb tünetek, amelyeket kezelnek. A tizenévesek azonban hajlamosak a rendszertelen alvásra.
Keressük meg rendellenes alvásuk okát, ha van. Túl sokat alszanak, hogy elbújjanak a világ elől? Vagy azért alszanak keveset, mert nehezen tudnak elaludni és rosszul alszanak? A rossz alvás vezethet depresszióhoz és szorongáshoz.
2. Vedd figyelembe az étkezési szokásaikat
Néha az emberek hajlamosak túl keveset vagy túl sokat enni. Sokan stresszevők, vagy a falásba fojtják a bánatukat. Tinédzser lányok az alakjuk miatt képesek koplalni. Az evészavarok komolyabb problémákhoz is vezethetnek.
Bármelyiket is tapasztaljuk gyermekünkön az nem normális. Törekedjünk a rendszeres, kiegyensúlyozott étkezéshez lehetőleg meghatározott időnként.
3. Győződjünk meg arról, hogy kamasz gyermekünk nem akar ártani magának
Ha attól tartasz, hogy tinédzser gyereked elképzelhetetlennek gondolja a további életét, ne habozz megkérdezni ezt tőle. A szakemberek szerint egy „ártatlan” kérdés, például „gondolkodtál már öngyilkosságon?” bizonyos esetekben indokolt lehet.
Sok embernek a kényelmetlenség érzése társul ehhez a kérdéshez. Mert úgy érzik, hogy nem akarnak akár csak egy gondolat magot is elvetni a depresszióval küzdő ember fejében.
Ám néha csak így juthat tudomásunkra ha veszélyes gondolatauk vannak. Az öngyilkosság megbeszélése pedig nem azt jelenti, hogy egy személy cselekedni is fog. Ez azt jelenti, hogy több eszközünk van a segítségnyújtáshoz és az esetleges válság elhárításához.
4. Ha szükséges, menjünk el kezelésre
Ha nekünk, vagy gyerekünknek pszichológus segítségére van szüksége ne habozzunk felkeresni egyet. Akár az iskolapszichológushoz, vagy kerületei pedagógiai szakszolgálathoz is fordulhatunk. Ha megtehetjük keressünk magán úton, de mindenképpen fontos, hogy szakszerű segítséget kapjon az illető.
A szülőknek valóban meg kell győződniük arról, hogy vigyáznak magukra. Azáltal, hogy felismerik, ha stresszes helyzetben vannak, ha foglalkoznak a saját mentális problémáikkal is, már meg tették az első lépést.
Csak úgy, mint a repülőkön: vészhelyzet esetén mindig magunknak kell feltennünk először az oxigénmaszkot, hogy aztán segíteni tudjunk másokon is, például a mellettünk ülő gyerekünkön. Mert nem lennénk hatékonyak, ha fulladozunk.
Arra ösztönözném a szülőket, hogy ismerjék fel a depressziót és a szorongást akár önmagukon is, hogy megkaphassák a megfelelő kezelést, és figyeljenek oda kamasz gyermekeikre is.
