A szabadban töltött idő növelheti a gyerekek összpontosítási képességeit
A természethez való kapcsolódásunk a régebbi világban annyira naturális módon történt, hogy észre sem vettük. Falun az emberek kint dolgoztak a szabadban, a gyerekek kint játszottak. Manapság azonban beszorultunk a négy fal közé (és nem, nem csak a karantén időszakára gondolok), és szinte kényszerítenünk kell magunkat, hogy újra szabadba menjünk.
Pedig kiemelten fontos lenne mindannyiunk, de főleg a gyerekeink számára, hogy minél többet legyenek a szabadban.
A barcelonai Globális Egészségügyi Intézet kutatói nemrégiben végeztek egy tanulmányt annak feltárására, hogy a gyermekek otthonait körülvevő zöldterületek hogyan befolyásolják kognitív fejlődésüket. Az elmúlt évek kutatása kimutatta, hogy a természetnek való kitettség pozitív hatással van a gyermekek testi, szellemi és kognitív egészségére. Egy korábbi tanulmányuk megállapította azt is, hogy az iskolákban és a környéken található zöldterületek fokozhatják az agy fejlődését hét-tíz éves gyermekeknél, növelve a munkamemóriát és csökkentve a figyelmetlenséget. A kutatók szerint azonban további bizonyítékokra és szélesebb körre volt szükség ebben a témában.
Tovább vizsgálódtak tehát a gyermekek lakóhelye körüli természet hatásait vizsgálva a gyerekek kognitív fejlődésére vonatkozóan már kiskoruktól kezdve.
Az 1500 gyermek bevonásával végzett kutatás elemezte a zöldterületek hatását a gyermek otthonától 100, 300 és 500 méterre a következő fejlődési szakaszokban: születés, négy-öt év életkora és hét éves kora.
A gyerekeknek négyféle vizsgálatot végeztek négy-öt éves korukban, majd ismét hétéves korukban. Az otthonukat körülvevő, nagyobb zöldterülettel rendelkező gyermekek jobb eredményeket értek el, ami azt sugallja, hogy a zöldfelületek hosszú távú és rendszeres kitettsége javíthatja a gyerekek figyelmét.
Payam Dadvand, a kutató és a tanulmány első szerzője azt mondja: „Ez az első alkalom, hogy megvizsgálják a zöldfelületek által gyakorolt egész életen át tartó hatását a gyermekek figyelemképességére.” Rámutat a zöldterületek kiemelt fontosságára a városokban is, mivel természetesen nem minden gyerek fér hozzá a zöldfelülethez otthon.
Jordi Sunyer, a tanulmány koordinátora és az ISGlobal gyermekegészségügyi programjának vezetője kifejtette, hogy „a városokban található közösségi terek elősegítik a társadalmi kapcsolatokat és a fizikai aktivitást, és csökkentik a levegőszennyezésnek és a zajnak való kitettséget, ezért elengedhetetlenek a jövő generációinak fejlődéséhez”. Hozzátette azt is, hogy a különféle vegetációs típusok eltérő hatással lehetnek az idegfejlődésre, ami további, más éghajlaton és növényzetben végzett kutatások számára potenciálisan előnyös lehet.
Pár évvel ezelőtt Vekerdy Tamás is azt mondta egy interjúban: „A gyerekeknek a mozgás hiányzik a legjobban. Régen kora tavasztól késő őszig kint voltak a szabadban, az utcán játszottak, erdőn-mezőn bóklásztak.”*
Fontos lenne tehát minél többet kivinni a szabadba a gyerekeinket.
Mindig is észrevettem, hogy a kinti játék segít a gyermekeimnek jobb alvásban. Most, hogy tudom, ez is hozzájárulhat a koncentrációjukhoz, szinte minden időnket a szabadban töltjük. Őszintén szólva úgy tűnik, hogy a rutinszerű sétáink és a hátsó udvari játékok ugyanolyan előnyösek nekem, mint a gyerekek számára.
Ez nem csoda.
Egy, az Egyesült Államokban végzett munkával való elégedettségi felmérés legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy a munkahelyi természetnek kitett felnőttek (ablakok vagy élő növények formájában) jobbnak érzik magukat a munkahelyükön és elégedettebbek a munkájukkal kapcsolatban.
Otthonról dolgozó anyaként a park és a hátsó udvar az irodám, és azt hiszem, az összes zöld terület a „lehető legjobb módon a fejembe kerül”.
*http://magyariskola.sk/2019/08/20/vekerdy-tamas-hagyjuk-gyerekkent-elni-gyereket/
