Hajlamosak vagyunk mindenki közügyének tekinteni a gyerekvállalás kérdését. Tekintet nélkül tanácsokat osztunk, jobban tudjuk, hogy mikor van itt az ideje egy párnak, vagy egy nőnek gyermeket vállalnia, teljesen elfogadhatatlannak tartjuk, ha valaki nem ugyanígy gondolja vagy nem szeretne beszélni erről a nagyon is intim dologról.
A legáltalánosabb tapasztalat, hogy ha valaki egy ideje már tartós párkapcsolatban él, netán már össze is házasodtak, előbb-utóbb mindenhonnan meg fogja kapni a kérdést, hogy mikor érkezik meg a csemete. Ezt jobb esetben a legtöbbször a közvetlen rokonok kérdezik meg, főként a nagymamajelölt anyukák, de minél több idő telik el, egyre több ismerősünk, kollégánk fejében megfordul majd a gondolat, hogy megtudakolja mégis mikor lesz gyerekünk, és aztán majd jön a szomszéd néni, a zöldséges és végül mindenki más is.
Holott ez a kérdés a nőn és párján kívül senkire sem tartozik. Ez az ő a közös döntésük, hogy mikor válnak majd családdá. És legfőképp nem kötelesek ezt senkivel sem közölni.
Hiszen számtalan olyan oka is lehet, hogy nem érkezik meg a gyermekáldás, amiről nem szeretnének beszélni senkinek, előfordulhat, hogy még a családjuknak sem.
Ugyanis rengeteg indoka lehet, amiért nem született még gyerekük ami annyira magánügy, hogy nem szeretnék azt megosztani idegenekkel. Mert azon túl, hogy még nem érzik magukat késznek egy gyermek szüleivé válni, ami önmagában is elég indok lehet, (hiszen ki határozza meg, hogy kinek mikor kell/illik szülnie) elképzelhető, hogy valamilyen nehézséggel küzdenek.
Előfordulhat, hogy valamilyen egészségügyi problémával kell szembenézniük, ami megnehezíti számukra a gyermekvállalást, sőt, elképzelhető, hogy nem is lehet természetes úton gyerekük. Ez pedig lelkileg nagyon megterhelő, amit magukban és egymás között is le kell tisztázniuk. Érthető, hogy ezt a kálváriát pedig nem szeretnék mindenki orrára kötni, legfeljebb a családjuknak mondják el.
De az is lehet, hogy megfontoltan, stabil pénzügyi és egzisztenciális alapokkal szeretnének belevágni a családalapításba, ami igazán egy felelősségteljes döntés. Hiszen senki nem kívánhatja, hogy adósságokkal, bizonytalan körülmények közé vállaljanak gyermekeket.
Azt is el kell fogadni, hogy ha valaki nem szeretne gyereket nevelni. Egyáltalán nem kötelező, és sokkal felelősebb döntésnek tartom ezt, mintha valaki bizonytalan magában és mégis bevállalva a szülőséget végül boldogtalanná teszi a helyzet. Ez a megszületett gyerekben is örök nyomot hagy.
És, hogy mikor érkezik a kistestvér a már megszületett gyermekünk mellé? Ez is kizárólag csak a családra és a szülőkre tartozik, holott előszeretettel kérdezgetik már a frissen szült nőket is, teljesen mindegy addig hány gyermeknek adtak már életet. Nem számít, hogyha esetleg nem szeretnének több gyereket, mert olyan nincs, hiszen ha már ki tudott hordani egyet, akkor jöhet a következő, mindegy, hogy esetleg anyagilag, idegileg vagy logisztikailag nem bírják a szülők, elfér az ott még.
Úgyhogy ezúton kérem minden anya és leendő anya, illetve minden nő nevében is, hogy ne kérdezgessétek tőlünk mikor szeretnénk (újra) anyává válni. Ezt el tudjuk dönteni mi is a párunkkal együtt, de lehet, hogy valamilyen okból kifolyólag nem szeretnénk erről beszélni. Fogadjátok el, ha pedig itt lesz az ideje úgyis beszámolunk erről azoknak, akikre valóban tartozik a kérdés.
Kiemelt kép: freepik.com