Minden második magyar ismer valakit, aki családon belüli erőszak áldozata volt

Minden ötödik nő szenved el fizikai bántalmazást a párkapcsolatában hazánkban az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) adatai* szerint. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) becslései szerint számuk 223 ezerre tehető, miközben a rendőrségi statisztikában az esetek mindössze 5 ezreléke jelenik meg. Az IKEA megbízásából a Kantar Hoffmann által Magyarországon is elvégzett nagyszabású nemzetközi kutatásban** azt mérték fel, hogy milyen folyamatok vezetnek a lelki, verbális erőszaktól annak fizikai megnyilvánulásáig, valamint hogy milyen sztereotípiák és tévhitek táplálják a bántalmazást.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a felnőtt magyar lakosság túlnyomó többsége, 86 százaléka szerint a kapcsolati erőszak több figyelmet érdemelne. A válaszadók kétharmada gondolja azt, hogy ez a jelenség a hazai társadalom nagy, egyharmada pedig azt, hogy csak elhanyagolható részét érinti. Az utóbbiak többsége (83 százaléka) – jóllehet, a problémát marginálisnak tartja – mégis úgy látja, hogy több figyelmet kellene fordítani ezekre az ügyekre, ami a kutatók szerint arra utalhat, hogy bennük is munkál a szolidaritás az erőszakot elszenvedőkkel.

A kapcsolati erőszak érzékelése

A megkérdezettek kétharmada 5 és 30 százalék közé becsüli a párkapcsolati erőszakot elszenvedők arányát. Az igazságszolgáltatás iránti bizalom alacsony szintjét, a pesszimizmust jelzi, hogy szintén ennyien gondolják azt, hogy a rendszer nem kezeli megfelelően az ilyen típusú ügyeket, 1000-ből 50-nél is kevesebb jut el bírósági szakaszba.

A válaszadók több mint fele (50-60 százalék között) ismer olyan személyt, aki a tudomása vagy feltételezése szerint elszenvedője volt a párkapcsolati erőszak lelki, fizikai, társadalmi vagy gazdasági változatának, a szexuális erőszak esetében ez az arány jóval alacsonyabb, 32 százalék. Az eltérést az magyarázza, hogy ez a terület különösen érzékeny, ráadásul jelentős a rejtve maradó esetek száma. A válaszadók úgy érzékelik, hogy jellemzően a nők és a lányok az erőszak áldozatai, az elkövetők körében fordított a helyzet, ott a férfiak vannak túlsúlyban, bár a nők is megjelennek az összes bántalmazási típusban lehetséges elkövetőként, még ha sokkal kisebb arányban is. A nők érzékenyebben reagálnak, több figyelmet szentelnek a kérdéskörnek, ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy főként azok tartják ezt kisebb problémának, akik egyébként a saját bevallásuk szerint nem érzik magukat biztonságban az otthonukban, illetve a kapcsolatukban. A közömbösség a kutatás szerint elsősorban a fiatal, képzetlen, alacsony jövedelmű férfiakra jellemző.

Tévhitek, sztereotípiák

A válaszadók kisebbségére (10-20 százalékára) jellemző, hogy tévhitek alapján mond véleményt a kapcsolati erőszakról. Például úgy gondolja, hogy az első gyermek érkezésével megszűnnek a bajok, vagy úgy látja, hogy egyetemi végzettségűeknél ilyesmi nem fordul elő. Az átlagosnál szélesebb körben elterjedtebb tévhitek közé sorolható, hogy a szenvedés az erőszaktevő elhagyásával véget ér (a válaszadók 36 százaléka így látja), holott a legveszélyesebb időszak gyakran éppen ez után kezdődik, mert az elkövetőnek esetleg nincs már vesztenivalója, esetleg bosszúra szomjazik, büntetni akar. Szintén ebbe a körbe tartozik az a téves nézet (36 százalék osztja), hogy a kapcsolati erőszak csak a társadalom perifériájára szorult családokat érinti. A válaszadók ötöde a kapcsolati erőszakot a fizikai bántalmazással azonosítja. A kutatás készítői több sztereotípiát is vizsgáltak, ezekből emeltünk ki néhányat, a zárójelben feltüntetett adatok azt mutatják, hogy a válaszadók mekkora aránya ért velük egyet.

• A szerelmesek között megengedhető egy feszültségenyhítő pofon (11 százalék)
• A párkapcsolati erőszak elszenvedői könnyen kapnak társadalmi segítséget (19 százalék)
• Az áldozatok indokolatlanul félnek attól, hogy nem hisznek nekik (59 százalék)
• A párkapcsolati erőszak a családok belső ügye (15 százalék)
• A párkapcsolati erőszak helyszíne kizárólag a családok otthona (25 százalék)
• Az erőszak kiváltó oka, hogy a nő provokálja férfi partnerét (19 százalék)
• Sok nő bosszúból vádolja partnerét erőszakkal, ami meg sem történt (40 százalék)
• Az áldozatok azért nem szakítanak, mert szeretik a partnerüket (46 százalék)
• A férj joga, hogy szexuális kapcsolatba lépjen a feleségével (51 százalék)
• Ha az áldozat nem lép ki a kapcsolatból, ő is felelős az erőszakért (60 százalék)
• Egy férfi nem lehet a kapcsolati erőszak áldozata (14 százalék)

Fontos hangsúlyozni, hogy néhány tévhit még mindig nagyon mélyen gyökerezik, így további felvilágosításra van szükség: világossá kell tenni, hogy a családon belüli erőszak mindenféle családot érinthet, nemcsak a szociálisan hátrányos helyzetűeket, és hogy a kapcsolatból való kilépés után is fennáll a további bántalmazás veszélye.

Ami a biztonságos otthont illeti, a legtöbben biztonságban érzik magukat otthon, bár többen félnek éjszaka a közterületeken.A felnőttek egyharmada úgy véli, hogy a lezárás negatív hatással volt az otthoni biztonságérzetükre.

Esély a megoldásra

Ezek a – különösen a mélyen gyökerező – sztereotípiák, tévhitek azért veszélyesek, azért kell oktatással, felvilágosítással küzdeni ellenük, mert erősítik a látenciát, elodázzák a probléma hatékony kezelését. A kutatás eredményei szerint a válaszadók 90 százaléka egyetért azzal, hogy az áldozatoknak speciális segítségre, szolgáltatásokra van szükségük. Ugyancsak jelentős többségük (83 százalék) gondolja úgy, hogy az üggyel az egész társadalomnak szembe kell néznie. A résztvevők 71 százaléka látja úgy, hogy az áldozatok nem is ismerik fel, hogy valójában áldozatokká váltak. Ami szintén megnehezíti a küzdelmet a jelenség ellen.

A fogyasztók otthon töltött életének alaposabb megértésén és ismeretén alapulva az IKEA sok fogyasztó számára szeretne inspirálóbb, megfizethetőbb, piacképesebb és kereskedelmi szempontból relevánsabb lakberendezési megoldásokat kínálni, ugyanis az IKEA hisz abban is, hogy a szebb otthonokban jobb életet lehet teremteni. Sokaknak azonban ez nem adatott meg, a lakásukat nem nevezhetik otthonnak, mert az számukra nem nyújt biztonságot. Az IKEA 2022-re szeretné elérni, hogy az otthon minél több ember számára legyen biztonságos, ennek érdekében a lakosság tudatosságát kívánja megerősíteni a családon belüli erőszakkal kapcsolatban és csökkenteni a probléma társadalmi elfogadottságát.

*Az adatok az ügynökség 2014-es reprezentatív kutatásából származnak.

**Forrás: A kutatás az IKEA megrendelésére készült. A Kantar Hoffmann által végzett, a felnőtt magyar lakosság (18 és 65 év közöttiek) körére kiterjesztett reprezentatív kutatásban 1500 személy vett rész.