Négy séta és számtalan meghökkentő történet Budapest színes-szagos oldaláról városi felfedezőknek és fotelkalandoroknak

Tudjuk, hol lakott itt Vörösmarty Mihály. És Littmann Pepi, az ortodox zsidó férfiimitátor, a pesti orfeumok sztárja. És hogy kik faragták Budapestet márványból és koszlott Trabant-ülésből. Kik voltak a szerencselovagok, hivatásos bajkeverők, hazafiaskodó zsidók és sóletzabáló fajvédők, a megalomániások, a minden rendszerhez ügyesen simulók, a házat a lakók kényelme elé helyező Bauhaus-hívek és a stukkóleverős IKV-szakik, akik megformálták a budapesti utcákat és azok látszólag értelmetlen kiszélesedéseit, az értéktelen homlokzatok mögé dugott értékes házakat, a budai villák és a pesti kapualjak párhuzamos világait.

8 éve sétálunk hivatásból Budapesten, a városban, amit a legjobban szeretünk. Első könyvünk, a Hosszúlépés Budapesten négy, fotelből és valóságban is bejárható sétával vezet keresztül a fővároson, hogy megismertessük azokat a tarkabarka, nagyon vidám vagy nagyon szomorú, cigaretta-, vágott liba, parfüm és pincedoh, de legfőképp összetéveszthetetlenül Budapest-szagú sztorikat és (anti)hősöket, amelyektől Budapest az, ami.

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid. Mi a közös bennük? Közös élet, közös kislány, Vilma, közös cég, a népszerű városi sétaszervező hosszúlépés.járunk? Mindkettejüket az urbanisztika, a szociológia érdekelte, ezt tanulták belföldön és külföldön, és kamatoztatták itthon, egyetemi katedrától az önkormányzati szféráig. Együtt alapítottak városi sétaszervező céget 2013-ban. A hosszúlépés.járunk? közel nyolcezer sétájából több százat vezettek már. Rendszeresen írnak, nyilatkoznak, szakértenek a főváros múltjáról, jelenéről, híres nőiről. A „város a vérükben van”: első közös könyvük, a Hosszúlépés Budapesten oldalairól visszaköszön a közös évek tapasztalata és tudása, és rajongásuk közös tárgya, Budapest színes-szagos világa.

A Hosszúlépést azért hoztuk létre, hogy megmutassuk Budapest ezernyi arcát, illatát, történetét és titkát, hogy közösséget formáljunk a főváros szerelmeseiből, és igazi élménnyel gazdagítsuk azokat, akik velünk tartanak egy sétára. Mindig találunk új dolgokat, miközben a régit újra felfedezzük: a séták és a kutatómunka során rendre rátalálunk új részletekre és összefüggésekre. Egyre közelebb kerülünk ahhoz, ami eddig körülvett minket, miközben akár turistaként is tudjuk élvezni a város szépségeit, rejtett kincseit.

„Budapestet sétálásra teremtették. Séta közben megérezhetjük a város lelkét, kitapogathatjuk a sebhelyeit.”

Amikor ráérősen sétálunk, minden új és izgalmas: szeretünk kiszakadni a hétköznapi rohanásból, kiszállni az autóból, leszállni a buszról, feljönni a metróból és látni a házakat, az embereket, a formákat és az érzéseket. Szeretjük koptatni a járdát, elhagyni a járt utat a járatlanért, és tekintetünket a lábunk helyett a magasba emelni. Szeretjük az eklektikus városképet, és azt, ahogyan a megelevenedik a történelem: a séták során halljuk, miről mesélnek a házfalak, és megismerjük a város kevésbé ismert vagy épp elfeledett részeit. Szeretünk másokkal közösen lelkesedni ezért a városért. Budapest. Együtt jó.

Koniorczyk Borbála: A hosszúlépés.járunk? társalapítója és ügyvezetője. Urbanista, aki 2013 óta nap mint nap azon dolgozik, hogy Budapest titkai feltáruljanak a sétáinkon. A Wonder Woman kezdeményezés elindítója, mely során azon dolgoztak, hogy minél több ismert, jelentős kulturális, tudományos vagy közéleti szereppel bíró nőnek legyen szobra a fővárosban. Ezt követően a Hosszúlépés Facebook-oldalán követőikkel megszavaztatták, kiket látnának szívesen, majd 2020 nőnapján kiderült, nem csak a levegőbe beszéltek, amikor azt mondták „Több női szobrot a közterekre!” Kolodko Mihály ugyanis megalkotta Szenes Hanna miniszobrát, amelyet a róla elnevezett hetedik kerületi parkban állítottak ki.
Merker Dávid: A hosszúlépés.járunk? társalapítója, aki kifogyhatatlanul ontja magából az ötleteket. Mindenből lehet séta, minden jó valamire, és ha nem, akkor nézzük meg alulról is. Kevesen ragaszkodnak annyira Budapesthez, és értik annyira ennek a városnak a lelkét, mint Dávid. Bármelyik városrészben otthon van, és minden érdektelennek tűnő macskakőről van egy története. Egy személyt visz kedvtelésből sétálni, a kislányát, Vilmát, aki hároméves korára már pontosan tudta, hogy melyik híd melyik. Borbála és Dávid is urbanisztikát tanult Angliában.

Idézetek a könyvből:

„Ami ma az életünk, az lesz a jövő történelme.”

„Budapestet sétálásra teremtették. Séta közben megérezhetjük a város lelkét, kitapogathatjuk a sebhelyeit.”

„Könyvünk, a Hosszúlépés Budapesten ötlete 2020 telén, egy bezárt városban született, ahol alig lehetett embert látni az utcán, és hétvégente leginkább csak az ételfutárok robogtak végig a körutakon.”

„Ez a kötet négy olyan útvonalat tartalmaz, amelyek jóval hosszabbak, mint egy szervezett tematikus séta. Tovább tartanak, mélyebbre ásnak, és más a ritmusuk is. Érdemes rájuk időt szánni: akár ráérős olvasás formájában, akár egyénileg végigjárva a bemutatott útvonalakat.”

„A könyvben megírt séták ugyanúgy élvezhetők a városban járva, mint a fotelban egy bögre kakaóval – így akinek nincs lehetősége Budapesten járni-kelni, e kötet segítségével az is megteheti képzeletben.”

„…e zsidók megcsinálták nekünk Budapestet” – írta Ady Endre 1917-ben, és cseppet sem túlzott. Ez a város egészen biztosan nem létezne zsidók nélkül. Ha kivonnánk mindazt, amihez közük volt, itt maradna nekünk két álmos, poros kisváros, Pest és Buda az egykori Habsburg Birodalom perifériáján. Ugyanakkor mindez fordítva is igaz. Modern zsidóság sem létezne Budapest nélkül.”

A kötet december 3-án jelenik meg a 21. Század Kiadónál. itt vásárolható majd meg: Hosszúlépés Budapesten – Séták, titkok, történetek