10 dolog, amit szeretek (és hiányozni fog) a gyerekeim kisgyermekkorából
Egy kisgyermek szülőjének lenni szellemileg is, fizikailag is kimerítő. Néha úgy tűnik, hogy az 1 és 3 éves kor közötti időszak az örökkévalóságig tart.
A gyerekeim mindketten szörnyű alvók voltak, éjszaka többször is felébredtek, reggel pedig 5 körül keltek. Mindegyik dührohamokkal tarkítva élte meg a dackorszakot, sírva és vörös arcú szörnyekké átváltozva. Mindketten ragaszkodtak hozzám és csak engem akartak.
Nem gondoltam volna, hogy bármi hiányozni fog ezekből az évekből. Forgattam a szemem, amikor az emberek olyanokat mondtak, hogy „élvezzem ki minden pillanatát”. Hogyan tudtam volna élvezni bármit is, amikor alig működtem – örültem, hogy megetettem a gyerekeimet és sikerült viszonylag tisztán tartani őket?
Aztán egy nap mindennek vége lett.
A gyerekeim nem voltak kisgyermekek többé. A fiam most lett 8, a lányom pedig 5 éves. Ebben az évben a lányom átlépte a nagycsoport kapuját, és nagy gyerek lett.
Most, amikor van rá időm, elkezdtem felidézni azokat a dolgokat, amelyek hiányozni fognak a kisgyermekkorból. Itt van a 10 legfontosabb dolog, amit a gyerekeim kisgyermek éveiben szerettem:
1. A duci kezük
A gyerekek teste nagyon megváltozik, ahogy felnőnek, de soha nem vettem észre, hogy a kezük is ennyire átalakul. A babák és a kisgyermekek kezét pufók kis tenyér és tömzsi ujjak alkotják, mindig valami olyanért nyúlva, amiért nem kellene. Rendszerint ragadósak, valódi ok nélkül, de mégis annyira puszilnivalóak.
2. Az az aranyos mód, ahogyan beszéltek
A kisgyermek hangja imádnivaló. A kis beszédhibáik, a kitalált szavaik és kezdő nyelvük annyira elragadó. Ez az első alkalom, hogy tulajdonképpen jelentést tulajdonítanak a szavaknak – amikor azt mondják, hogy „csúúz”, tudod, hogy ez gyümölcslevet jelent, és odaadod nekik. Elképesztő és varázslatos időszak.
3. Ölelések
Nincs ezen a bolygón semmi, ami annyira jó, mint egy kisgyerek ölelése. Felháborodtam rajta, amikor még két éves korában is mindig ringatnom kellett a lányomat, hogy aludjon, de ezt szívesen megismételném. Csak egyszer.
4. Meseolvasás
Most, hogy a fiam második osztályba jár, a lányom pedig óvodába, mindketten tudnak már olvasni (eltérő mértékben). Még mindig olvasok nekik, de nem ugyanúgy, mint akkor, amikor még kisgyermekek voltak. Olyan sokáig ülnénk, olvasnánk és mutatnánk a képeket. Nagyon szerettem, amikor fogták a könyveket, és úgy tettek, mintha elolvasták volna nekem.
5. Alvás idő
Néhány szülő utálja, hogy az alvásidő köré kell szerveznie a napjait, de én szerettem. Annak a tudata, hogy a csendes pihenő beépült a napba, a béke érzését keltette bennem. Szerettem kihozni őket a szobájukból a szundikálásuk után, aranyos, még mindig álmos arcuk mosolygott rám.
6. Kivinni őket a parkba
A park varázslatos hely egy kisgyermek számára, mert nagyon sok az új dolog. Szülőként megismerhetjük e varázslat egy részét, amikor először lendítjük kisgyermekeinket egy hintán, vagy segítünk nekik egy nyilvános ivókút használatában. A szülői lét egyik legcsodálatosabb dolga, hogy a világot a gyermeked szemével látod.
7. Bajtársiasság más anyukákkal
Nincsenek olyan barátságok, mint amilyeneket más anyukákkal köthetünk. Az édesanyánk és a férjünk nem tudják ugyanúgy megérteni, amit átélünk, úgy, ahogy egy másik kisgyermek anyukája. Szerencsés voltam, hogy egy játékcsoport tagja lehettem, ahol más anyukákkal és gyerekeikkel lóghattam. Gyerekeim kisgyermekkorából sok anyukával tartom a kapcsolatot, de a családi menetrend sokat változik, ha a gyerekek elkezdik az általános iskolát.
Kapcsolódó cikk: Hogyan boldogulok anyaként anyabarátok nélkül?
8. Kis kedvenceik
A kisgyermek kedvencei a család tiszteletbeli tagjává válnak. A lányomnak van egy kitömött hiúza, akit Hiúzkának hívnak. Egyszer átmenetileg elvesztettük, és meglepődtem azon, hogy mennyire megérintett érzelmileg engem is.
9. A zenélő játékaik
Mindig utáltam a hangos játékaikat, amelyek bosszantó kis dalokat játszottak, de néha azon kapom magam, hogy elszorul a torkom, amikor most meghallom ezeket a dalokat.
10. Mivel övék az egész világ
A nagy gyerekektől eltérően a kisgyermekek életükben mindent keresnek: ételt, kényelmet, szórakozást és szeretetet. Abban az időben elnyomó és elsöprő volt számomra, hogy ennyire felelős vagyok egy másik emberért. De ahogy a gyerekeim megnőttek, rájöttem, milyen különleges volt a kapcsolat közöttünk kisgyermekkorukban.
