Mi az a mérgező pozitivitás és miért van rossz hatással ránk?
A pozitív életszemlélet egészséges dolog, amely segít átvészelni a nehéz időket. A pozitivitás azonban mérgező is lehet, ha nem őszinte és elnyomja a valódi érzelmeket. Ez pedig károsíthatja az érzelmi és mentális állapotot.
A közösségi média befolyása
A közösségi médiában az emberek szeretnek tökéletesnek tűnni, és legtöbbször életük egyik (jobb) oldalát osztják meg. Aggodalmaik, küzdelmeik és nehéz érzéseik általában nem jutnak el oda, és rejtve maradnak a valós életükben. Közvetíthetnek olyan ártalmatlan motivációs hozzászólásokat vagy csak valami olyan egyszerű dolgot, mint, hogy: „Csak a pozitív hangulat!” vagy „Ne aggódj, légy boldog!”
Az érzelmek elrejtése káros lehet
Amikor olyan bejegyzéseket látunk, amelyek csak boldog embereket mutatnak, akik mindig jókedvűek és elégedettek az életükkel kapcsolatban, annak ellenére is, hogy esetlegesen nem így érzik magukat, akkor nyomást érezhetünk arra, hogy ugyanolyannak tűnjünk mi is. Tehát felteszünk egy álarcot, és megpróbálunk egy olyan képet mutatni, mintha minden nagyszerűen menne az életünkben, és mintha minket érzelmileg nem érintenék az átélt nehézségek.
És ha nem ezt tesszük, akkor akár „szégyent is érezhetünk”, hogy hagyjuk magunkat szomorúnak, szorongónak, motiválatlannak érezni. Minden nap látjuk a pozitív embereket, és vidámságukat az erő jelének tekintjük, ezért mi gyengének érezhetjük magunkat, ha hagyjuk, hogy „negatív” érzelmeink elárasszanak. Ezért tehát elrejtjük őket, és megpróbálunk nem gondolni rájuk.
Érthető azt gondolni, hogy valami ilyesmi elősegítheti a helyzetünk jobbá tételét, de a valóságban ez csak ront a helyzeten. Ha elrejtjük valódi érzelmeinket, és nem foglalkozunk a problémáinkkal, az valójában több stresszhez, szorongáshoz és depresszióhoz vezethet.
Néha az emberek jól ismernek, de mégis bántanak minket
Ilyenkor a barátaink és családtagjaink segíteni akarnak felvidítani minket, de olykor nehéz lehet megtalálni a megfelelő szavakat. Tehát mondhatják azt, amit mások szoktak mondani, például: „Csak maradj pozitív!” vagy „Lehetne, ennél rosszabb is”, és ez ismét a toxikus pozitivitás forrása lesz az életünkben.
Amit mondhatnának helyette, az valóban hasznosnak és megértőnek hangzik, például: „Úgy látom, hogy valóban stresszes vagy, tehetek valamit?” vagy „Sajnálom, hogy ezt átélted.” A legfontosabb az, hogy ne minimalizáljuk valakinek a szenvedését vagy érvénytelenítsük érzelmeit, hanem hagyjuk, hogy bármit is érezzen, még ha nehéz is, és támogassuk.
Ne feledjük, hogy a különféle érzések nem zárják ki egymást
Lehet, hogy nyomásként nehezedik ránk, hogy pozitív érzelmeket érezzünk. És ha nem, akkor viszont gondolhatjuk azt, hogy az egyetlen lehetőség az, hogy amikor fájdalmat, stresszt vagy bármi mást érzünk, azt negatívnak tekintik. Ugyanakkor egyszerre tapasztalhatunk pozitív és negatív érzéseket is.
Például, ha valaki elvesztette az állását, érthető, ha csalódottnak és aggódónak érzi magát, hogy képes lesz-e új munkát találni vagy sem. És akkor is találkozhatunk mérgező pozitivitással, ha körülöttünk mindenki ilyesmit mond: „Legalább van családod és jó egészséged” vagy „Minden okkal történik. Most rengeteg új lehetőséget kaptál! „
Megélni a negatív és pozitív érzéseink dömpingjét néha elsöprő lehet. De lehetséges egyensúlyba hozni ezt, és egyszerre érezni csalódottságot a történtek miatt és izgatottságot a jövő miatt.
Ha éreztetek már ti is nyomást arra, hogy pozitívak legyetek minden helyzetben, akkor ne feledjétek, hogy ennek nem kell így lennie! Az átélt dolgok hatással vannak ránk, és teljesen normális, ha nem kicsattanó jó a kedvünk mindig. Ne tévesszen meg az a valaki, akit a közösségi médiában követünk, vagy a környezetünkben lévő személy, akinél mindig minden tökéletesnek tűnik. Ez a való életben korántsem igaz.
